Márton Jánosné, Bözsi néni így emlékszik a pillekészítésre

 

Bözsi néni elmondása szerint:” a pille készítésekor fogtunk egy jó vastag keménypapírt, ebből kivágtunk egy olyan téglalapformát, aminek a felső két csúcsát levágtuk. Ezt meghajtottuk kockaformára, mindenik oldala 4-5 cm volt. Ha valakinek sűrű, vastag szálú haja volt az kicsit nagyobbat. A ferdére vágott végéhez igazítottuk a bezáró részt. A kész doboz nyak felé eső része keskenyebb volt, mint a felső, így egy csúcsos dobozt kaptunk. Ezt a kész papírdobozt bevontuk a „selemmel”, ami a ruhánk színéhez illett.

Ha kész volt a doboz, akkor a pille két szárnyát varrtuk hozzá. A szárnyakat is bevontuk ugyanazzal a selyemanyaggal, majd a doboz aljához varrtuk őket, egyiket a belső másikat a külső oldalához, úgy hogy a szárnyak domború része felfelé álljon. A két szárny így szépen kifeküdt.

 

  

Régebben a pillét fekete kendőből is készítették, amelynek a sarkában piros hímzés volt. Ezt úgy alakították, hogy a hímzés hátra a doboz záró részére essen. Varrták még gyári hímzésű kendőből is, ügyelve a minta elhelyezésére, itt a fő motívum hátra, a kontyot takaró részre került, míg a kendő szélének mintája a két szárnyra.

Az én időmben már gyöngyöket és „pikkeleket” azaz flittereket és különböző levél formájú lemezkéket varrtunk rá. Először csak kevesebbet, aztán egyre több csillogó dísz került a pillére.

 

A pilléhez hozzátartozott a fejcsipke is, ami a haj szabadon maradó részét takarta be. A fejcsipke egy gyűrű alakúra összevarr téglalap, amelyiknek egy oldalát gumival összehúztunk. A fejcsipkét áthúztuk a kontyon, ide a gumis része került, ezzel rögzült, majd a sima részét szépen elsimítottuk a fejen és 3 nagyfejű gombostűvel, odatűztük a hajhoz. A fejcsipkét is a pille anyagából varrtuk. Üveggyöngyöket, „pikkeleket” és szalagot varrtunk rá. A szalagot beráncoltuk és így került rá a fejcsipkére. Általában kéket, rózsaszínt, fehéret választottunk, vagy ami éppen illett az ünneplő ruhánkhoz. A pille alá kontyot még a kontycsattal vagy kupacsattal erősítettük meg, de ezt nem mindenki tűzte a hajába.

 

A pille hordása a hajviseletet is meghatározta. Mi egy ágba „cicába” fonva hordtuk a hajunkat. Kislány koromban még masnival, majd később nagylányként kontyba tekerve, virágot, díszes csatot viseltünk.

 

Menyecskeként került fejemre a pille. Az enyémet Czeller Giza néni készítette 1943-ban, amikor férjhez mentem.”

 

<<<vissza<<<