Döbrököz és lakossága

Nagy Vincze kincstári tisztviselő 1689-ben írja Döbröközről: "Előbb török vár volt, most pedig császári erősség. Lakosai rácok, akik urukul egyedül őfelségét ismerik el, mert zsoldos katonák és szabad hajdúk. A szigetvári generális alatt állnak és századmagúkkal tesznek fegyveres szolgálatot." (Jegyzék 21.)
A törökök kiűzése után Döbrököz 1686-tól 1702-ig úgynevezett hadiszerzeményű osztrák kincstári tulajdonban volt. Eszterházy herceg 1693-ban érdeklődni kezdett iránta és megkérte Wratiszláv Györgyöt, hogy készítsen jelentést Döbröközről. A jelentésben az állt:
A vár Dombóvártól egy mérföldnyire egy szigeten fekszik, a Kapos folyó ágai között. Minden oldalról mocsarak övezik. Az igen lepusztult várkastély egy kis dombon áll. Falai téglából építtettek, 10 öl magasak és még három oldalról állnak. Egy tornya van, amely cseréppel fedett, van benne egy szoba, egy konyha, alatta egy pince, , amelyben a törökök a keresztény foglyokat őrizték. A kastély körül ezen a szigeten kb. 50 rosszul épített ház található, itt élnek a rácok gyerekeikkel és barmaikkal együtt. A vízen túl északra egy domboldalon fekszik a város, melyet mocsártól mocsárig régi nagy árkok kerítenek. Ezek között az árkok között mintegy 150 rossz állapotban lévő ház van. A városban három rác pap él. A vár és a város között hidat nem építettek, a közlekedésre egy rossz bürüt használnak. A barmok átjutása még nehezebb, sokszor csak úszással lehetséges. Pécs irányába 150 öl, Koppány felé 250 öl hosszúságú fahíd építésére volna szükség. A lakosság fegyvert visel, kapitányuk és elöljáró tisztjeik vannak. Az 1692. Évi háborúban 100 lovas vonult ki Döbröközről a török ellen Nagyváradra és Péterváradra. A határban 150 hold szántóföld, 200 hold legelő és 900 hold rét található, a többi mocsaras vidék. A vizekben, nagy mennyiségben hal és rák található. Valamikor 4 malom működött a városban. Kettőnek a fa részei épek, és kis költséggel meg lehet javítani. Pécsi oldalon szőlők és erdők fekszenek, de az öregek szerint ezek nem tartoznak a döbröközi határhoz. Azt mondják, hogy még a török uralom előtt a döbröközi határhoz tartozott Csurgó, Czebrak (Csibrák), Mekényes, Sversigátja, Vicz és Nak. De ezek a helyek ma már lakatlanok, csak Nakon találhatók egy templom romjai. (Jegyzet 22.)
Az 1696. Évi összeírás szerint Döbröközön csak 15 rác családfőt regisztráltak, ami nyílvánvalóan nem a valóságos helyzetet tükrözte. Valószínűleg a többiek az adózástól való félelmükben elmenekültek az összeírás elől. Az összeírt családfők nevei a következők: Stoice Gyuriko, Száva Wuina, Száva Kovács, Dalmanta Vukijo, Kaposi Marko, Galos Thodor, Szabó Novák, Bissay Marko, Bácskay Vida, Bácskay Knesko, Radovicza Gondaj, Wujmio, Szarvas Demeter, Bácskay Vuicza és Hori Dio. (Jegyzet 23.) A 16 éven felüli fiúgyermekek száma 8 fő volt. Ez alkalommal összeírtak: 3 lovat, 23 ökröt, 16 tehenet, 11 borjút, 17 sertést, 10 méhkast, 38 köböl vetést és 3 köbök szőlőt. Az adó összesen 139, 30 forint volt. (Jegyzet 24.)
Döbröközön egy év múlva 31 rác katonát tüntettek fel, tehát többen voltak, mint amennyit az összeírásban felsoroltak.