Bevezető

Döbrököz Tolna megyének Baranya megye határához egészen közel eső nagyközsége. Dombóvár várostól északkeleti irányban fekszik a Kapos folyó völgyében. A falut keleti oldalról a Tolnai-hegyhát alacsony dombjai határolják, amelyeken a falusiak szőlőföldjei fekszenek. Az elődök elnevezése szerint "Öreghegynek" és "Homokhegynek" hívják. A Kapos folyó jobb partján a régi vár romjait láthatjuk. A falu közepén 1902-ben épült templom emelkedik.
A településhez tartozó földterület nagysága 4313 ha, lakóinak száma az 1996-os adatok szerint 2313 fő, ami sajnos évről évre csökkenő tendenciát mutat. (Jegyzetek 1.)
Az utóbbi 5 évben nagymértékű falufejlesztés valósult meg. A község belépett a telefonhálózatba, és jelenleg a gázvezeték építésének előkészületei folynak. A termelőszövetkezet is hozzájárult a fejlesztéshez: benzinkutat, sörfőző üzemet, pékséget, szeszfőzdét építtetett az itt élők számára.
A népi hagyományok megőrzése és ápolása is jelentős szerepet kap a döbrököziek életében. Férfi, női valamint gyermek ének- és tánckarok működnek nem kis sikerekkel.
Két óvoda és egy iskola - ami 1995-től zeneiskolaként is működik - látja el a nevelési és oktatási feladatokat.
Döbröközről elmondhatjuk, hogy Tolna megye egyik jól funkcionáló nagyközsége.
Döbrököz történetében virágzó és nehéz időszakok is váltották egymást. Nehéz idők jártak Döbröközre a török hódoltság idején, de a felszabadulás utáni évek sem hoztak sok jót számára. Olyannyira nem, hogy szinte teljes kipusztulás fenyegette a falut, aminek az okrendszere a török hódoltság idejére vezethető vissza.
Témámként ezt a korszakot választottam, mert érdekelt a falu különleges múltja, valamint az az esemény, amit "döbröközi eset"-nek neveznek. Szerettem volna megismerkedni azzal a nappal, ami Döbrököz számára a kipusztulást jelentette. Választ szerettem volna kapni arra a kérdésre, hogy milyen okok idézték elő ezt az eseményt. Valamint milyen körülmények között éltek az akkor itt élő őseink, és hogyan vészelték át ezt az időszakot.
A téma feldolgozásához kevés anyag állt rendelkezésemre. Konkrét forrás erről a korról csekély számban maradt fenn. Utalásokat találtam, különböző irodalmakban, levéltári anyagokban, tanulmányokban, jegyzetekben valamint kéziratokban, amelyek segítségül szolgáltak ennek az időszaknak a feldolgozásában.