A 19. század forradalmi eseményei Döbrököz történetében is fokozottan megjelennek: több száz férfi vett részt az országos harcokban. Ez a század egészen 1938-ig az Esterházy-család korszaka az akkor még mezõváros történetében.      #Döbrököz      In.: Tolna megye földrajzi nevei      Bp.: Akadémiai K., 1981. – p. 253-268.      DvKV      A 19. századi állapotokat tükrözõ térképvázlattal ellátott ismertetõ. A falu egykori és mai nevezetességei, felépítése. Pl. Százéves-köröszt.      #Döbrököz - Postahivatal      In.: Postaépítészet Magyarországon      Bp.: Távközlési Kvk, 1992. – p. 61-62.      IGYMK      Fekete-fehér fotó, az épület leírásával.     #Fényes Elek      Döbrõköz      In.: Uö.: Magyarország Geográphiai Szótára I. köt.      Pest: Kozma Vazul, 1851. – p. 279.      DvKV      Korabeli jellemzés, ekkor még mezõváros. A várral kapcsolatban szintén a török kort emeli ki. Utolsó tulajdonosa: Esterházy Pál. Lásd a 4. sz.  mellékletben!      #Földmunkás – és szegényparaszti mozgalmak Magyarországon 1848-1948.      I-II. köt.. Bp.: Mezõgazdasági- és Erdészeti Dolgozók Szakszervezete,      Táncsics K., 1962. - 488.; 493-1153 p.      IGYMK      A parasztság élete: közigazgatás, munkavégzés, gazdaság. A parasztság és a nemesi réteg viszonya, kapcsolatai, konfliktusai és az ebbõl kirobbanó felkelések, illetve azok hatalmi kezelése. A Tolna megyei részben említi a döbröközi helyzetet is.      #Gelencsér Gyula      A döbröközi Deák-testvérek      In.: TN, 3. évf. (1992. jún. 13.) 139. sz. – p. 8.      IGYMK       Deák Gyula: polgári iskolai tanár, iskolaigazgató, szakíró és lapszerkesztõ (1872-1940). Deák Sándor: polgári iskolai tanár, iskolaigazgató, szakíró (1881- kb. 1940-es évek).      #Gelencsér Gyula      Döbröközi nemzetõrök, 1848.      In.: TN, 4. évf. (1993. ápr. 24.) 95. sz. – p. 11.      IGYMK      145 éve alakult meg a Döbröközi Nemzetõrség. Tolna megyei szervezõje Perczel Miklós volt. A vár katonai ellátottsága, a királyi seregbe       behívott döbrököziek száma. Döbröközi katonák szolgáltak pl. a bácskai ezredben, részt vettek a pákozdi csatában, illetve a Csapó Vilmos vezette ozorai diadalban.      #Gelencsér Gyula      Döbröközi nemzetõrök és honvédek 1848/49.      Kézirat. Szentendre, 1990. – 68 p.      DKV      A falu helyzete a szabadságharc elõtt, a Tolnai Nemzetõrség kialakulása és benne a döbrököziek szerepe. A Tolna megyei harcok, a döbrököziek részvétele bennük, az ott meghaltak névsora. A falu sorsa a szabadságharc leverése után, röviden.      #Gelencsér Gyula      Honvédeink és nemzetõreink emlékének (1848-1849)      Kézirat. Szentendre, 1990. nov. 30.      MK      Költemény. Lásd az 5. sz. mellékletben!      #Gelencsér Gyula      Katona Gyula példás élete      In.: Honismeret, 24. évf. 1996. 2. sz. – p. 57-59.      DvKV      Életrajzot, teljes munkásságot közöl: Katona Gyula döbröközi születésû, diplomás ember, aki harcol a ’48-as szabadságharcban. Kapcsolatba került Görgey Artúrral és Klapka Györggyel is. Édesapja, születése után állíttatta az Öreghegy tetején álló Százéves-körösztöt vagy más néven Katona-körösztöt. (Lásd 74. tétel!)      #Gerle János      A századforduló építészete      Bp.: Szépirodalmi Kvk, Bonex, 1990. – p. 247.      IGYMK      Döbrõköz. A római katolikus iskola építészete: Lamping József.      #Horváth Árpád      Tolna megye igazgatása a neoabszolutizmus idején      In.: Tanulmányok Tolna megye történetébõl. 10. köt.      Szekszárd: [ k. n. ], 1983. – p. 169-221.      DvKV      A megye és benne Döbrököz helyzete a szabadságharc után. A Bach-rendszer és hatása. Döbrököz felségsértés vádjába esik. Ekkor már a Dombóvári járása tartozik. A kiegyezés és hatása.      #Horváth Árpád      A Tolna megyei 1848-as szabadságharcok nyomában      In.: Tanulmányok Tolna megye történetébõl 1. köt.      Szekszárd: [ k. n. ], 1968. – p. 85-138.      DvKV      Heinrich Hardigg gróf vezetésével 1848. szept. 5-én királyi csapat indul Döbröközre. A katonaság létszáma a városban: 108 lovas és 3 tiszt, 113 lóval. A tanulmányban a Tolnai Nemzetõrség zászlójának fotója.      Tolna megyei katonai vezetõk: Perczel Mór tábornok, Csapó Vilmos ezredes, Perczel Miklós ezredes.      #Kiss Lajos      Döbrököz      In.: Földrajzi nevek etimológiai szótára      Bp.: Akadémiai K., 1978. – p. 186.      DvKV      Néveredet magyarázata, a történelmi névváltozatok felsorolása. Csak a mai forma korábbi változataival foglalkozik.     #Kovács Ferenc      Döbrököz szókészletének rétegzõdése      Pázmány Péter Tudományegyetem Általános Nyelvészeti és Fonetikai Intézete (1944)      Bp.: [ k. n. ], 1947.      DvKV      A falu társadalmi összetétele, társadalmi rétegenként a szóhasználat. Kutatási eredményei a 19. századig mennek vissza. Farsang és lakodalom leírása, a termelt szõlõfajták ismertetése.      #Ma is meglévõ lakott és rom várak      In.: Szeghalmy Gyula: Dunántúli vármegyék      Bp.: Magyar Városok monográfiája Kiadó Hivatala, 1938. – p. 104.      IGYMK      Rajzolt térkép. Rajta: Döbrököz megjelöléssel. 19. századi állapotokat tükröz.      #Simon Károly      Tizenkét “ír királyfi” a Kapos-könyök vidékén      In.: Honismeret, 15. évf. 1987. 4. sz. – p. 38-44.      DvKV      Döbrököz a 17. században már Esterházy-birtok. A szobor 1902-ben, a századfordulón készült. Szt. Vendel a juhászok védõszentje. A szobor  talapzatszövege: “Isten dicsõségére – emeltette Törõ János – és Neje – 1902”. Az állattartó családok a 19. század óta a faluban éltek és élnek ma is: Csapláros, Vicze, Kovács, Törõ. Fekete-fehér fotóval. Lásd a 106. tételben!      #Szádeczky Lajos      A czéhek történetérõl Magyarországon      Székfoglaló értekezés      Bp.: MTA, 1980. – 151 p.      (Értekezések a történeti tudományok körébõl 14. köt. 7. sz.)      IGYMK      Tanulmány a céhek szervezetérõl, belsõ- és külsõ életérõl. Tõle független rész: A Magyarországon lévõ céhek városonként. Döbrököz (p. 79.): csizmadiák, takácsok, asztalosok, kerékgyártók, szabók, szûcsök, fazekasok. Céhleveleik az Országos Levéltárban megtekinthetõk!      #Szeghalmy Gyula      Dunántúli vármegyék      Bp.: Magyar Városok monográfiájának Kiadó Hivatala, 1938. – p. 502-503.      IGYMK      A céhek megléte mellett számos vándoriparos is megfordult Döbröközön. A vár történetén végigtekintve a Héder-családot tekinti a valószínûsíthetõ építtetõnek. Akkori településnév: Debregec.      #Szilágyi Miklós      Jankó János és Bátky Zsigmond gyûjtõútja Tolna megyében      In.: Uö.: Folklór, folklorisztika és etnológia      Bp.: Akadémiai K., 1984. – p. 281-282.      IGYMK      A döbröközi gyûjtõút (1903) eredményei: a körzet egyetlen olyan települése, ahol az “üstökös ház”, magyar házépítkezési forma megvan! Ennek kapcsán bemutatja a házépítés módozatait. Leírja Döbrököz lakodalmi szokásait is.      #Töttös Gábor      Dédapáink víg kedélye      In.: TMN, 36. évf. (1986. jan. 6.) 4. sz. – p. 4.      DvKV      Mulatságos történetek a századforduló lapjaiból. Az utolsó történet kapcsolódik Döbröközhöz: a pécsi építész és a falu kovácsának elmaradt párbajáról, amely a Tolnamegyei Közlöny 1901. jan. 24-i számában jelent meg. Lásd a 6. sz. mellékletben!      #Töttös Gábor Mikó György (1841-1894)      In.: Uö.: Rejtett értékeink. Történelmi tárcák      Szekszárd: IGYMK, 1995. – p. 89-90.      DvKV      Pécsett és a bécsi Pázmáneumban végzett fiatal pap élete. Girk György megyéspüspök küldi Döbröközre káplánnak. A káplán döbröközi       munkássága.