Döbrököz történetének egyik legkevésbé feldolgozott idõszaka, de történelmileg a legmozgalmasabb is: pl. A döbröközi eset, az 1712-es újratelepítés.      #Andrásfalvy Bertalan      Déldunántúl népeinek sorsa a Rákóczi-szabadságharc idején. A Rákóczi-kori kutatások újabb eredményei      Pécs: [ k. n. ], 1974. – p. 80-105.      IGYMK      A várhoz tartozó területek, települések felsorolása. Katonák száma: 17 lovas, 83 gyalogos. A döbröközi eset, a rácok kapcsán. Az eset elsõ leírása: Kammerer Gyõzõ: A döbröközi eset. Kézirat. (Tolna Megyei Levéltár!)      #Egyed Antal      Nemes Tolna Vármegyének Topográfiai Leírása      Pest: [ k. n. ], 1828. - p. 39-69.      (Tudományos Gyûjtemény 6.)      IGYMK      Korabeli leírást ad a település földrajzi környezetérõl. Röviden, jellemzõ adatokkal mutatja be Döbröközt: tulajdonos, vallási hovatartozás,       lakosok száma, mezõgazdaság, hozzá tartozó területek.      #Gaál Attila - Kõhegyi Mihály      Döbrököz      In.: Uö-k: Tolna megye Pesthy Frigyes Helynévtárában      Szekszárd: Béry Balogh Ádám Megyei Múzeum, [ é. n. ]. – p. 322-323.      DvKV      Névváltozat: Dõbrõkõz. A Tolna megyei Dombóvári járásba tartozó mezõváros. Utolsó telepítése 1712-ben, Cserénfai István által. A       Kurbasai-dülõben lévõ török vár lerombolása, ahol késõbb török leletek kerülnek elõ: pl. fehér kõbõl csiszolt félhold.      #Gelencsér Gyula      Döbrököz és Mária Terézia 1767. évi urbáriuma      In.: TN, 3. évf. (1992. szept. 26.) 228. sz. – p. 8.      IGYMK      A rendelet a földesúr-jobbágy viszony tisztázása. Az általános rendelkezések után közli a döbröközi vonatkozásokat: az adó- és munkaköteles jobbágyok névsora, a telkek méretei és tartozékaik, a beszolgáltatandók listája. A tulajdonos ekkor már az Eszterházy-család.      #Gelencsér Gyula      Döbrököz újjászületése a Rákóczi-szabadságharc után      In.: TMN, 3. évf. (1992. júl. 11.) 163. sz. – p. 6.      DvKV      1704-ben kezdõdött el, a harmadszor is elpusztított Döbrököz újjászületése. A tulajdonos ekkor már az Eszterházy-család. A vár és mezõváros magyar lakossága még a hódoltság ideje alatt elmenekült, helyükön rácok telepedtek le, akik szembekerültek a civil hatóságokkal. 1699-ben bekövetkezett ún. döbröközi-eset, melynek következtében a település másodszor pusztul ki. A rácok 1703-ban vándoroltak el a faluból, pusztulást hagyva maguk után. 1712. okt. 22. Esterházy herceg szerzõdése Cserénfai István nevû jobbágyával a betelepítésrõl. Az akkor betelepedett lakók utódai ma is itt élnek.      #Gelencsér Gyula      Döbröközi diplomások      In.: TN, 3. évf. (1992. aug. 12.) 190. sz. – p. 4.      MK      Döbrököz elsõ diplomása Nagy Ferenc (szül. 1792. okt. 20.). Pécsett a katolikus teológián végzett. Azóta 268 diplomása van a falunak. Ezeket sorolja fel: név, diplomaév, végzettség.      #Gondosné Kovács Katalin      Adalékok Döbrököz történetéhez a török hódoltság utáni idõkbõl (1686-1704)      Szakdolgozat. Szekszárd: Illyés Gyula Pedagógiai Fõiskola, 1997 – 42 p.      IGYMK      Demográfiai leírás a faluról. Fotó: a Rom (p. 5.) illetve Templom (p. 16.). Statisztikai adatokon alapuló elemzés: Döbrököz helye a megyében, a  megye településeinek helyzete, Döbrököz és lakossága, adóztatás és katonaság.      #Kállay István      A magyarországi nagybirtok kormányzata 1711-1848      Bp.: Akadémiai K., 1980. – p. 248.      (A magyar Országos Levéltár kiadványai 3. Hatóság és hivataltörténet 5.)      IGYMK      A munka országos helyzetet tár fel. Az utalás Döbröközre: jobbágyai fellázadtak a legelõhasználat korlátozása miatt.      #Varga János      Jobbágyrendszer a magyarországi feudalizmus kései századaiban 1556-1767.      Bp.: Akadémiai K., 1969. – 614 p.      IGYMK      A tárgymutató alapján két helyen kerül szóba a település: a dombóvári uradalom helyzete a 18. században, illetve Döbrököz újjáépítése,       újratelepítése. Esterházy József gróf megbízásából Cserénfai István szervezi meg (1712).