A fejezet tartalma: idõkeretein belül kisebb idõszakokra vonatkozó anyagokat is felvesz (pl. Kr. e. 8-5. sz., vagy a 13-14. sz.).      #Benkõ András      Mezõvárosok: Tájak, történelem, népesség      In.: Tamási Tükör, 2. évf. (1993. május) 5. sz. – p. 10.      IGYMK      Döbrököz mezõvárosi fejlõdése a 14-15. században. A város átkelõ-összekötõ funkciójáról. Jól védhetõ vár és rangos tulajdonosok, jól mûködõ nagybirtokokkal.      #Fügedi Erik      Vár és társadalom a XIII-XIV. századi Magyarországon      Bp.: Akadémiai K., 1977. – p. 127.      IGYMK      Tolna megyei település. Várának építtetõje (1309 körül) valószínûleg a Héder nemzetségbeli Kõszegi III. Henrik. A vár 1319-ben visszaszállt a királyra. Korabeli leírást ad a várról és környékérõl.      #Gelencsér Gyula      Döbröközi Laczkfyak I. Lajos szolgálatában      In.: Honismeret, 25. évf. 1997. 5. sz. – p. 43-45.      DvKV      A Laczkfyak a Hermán nemzetségbõl származó utódok. A vár a 14. sz-ban volt a család tulajdonában. Laczkfy I. András szerepel Arany János: Szent László c. balladájában. Döbröközt a király elleni hûtlenség vádjával kobozták el a családtól.      #Gelencsér Gyula      Ugrin döbröközi várnagy bûncselekményei, 1312      In.: TN, 3. évf. (1992. júl. 18.) 169. sz. – p. 6.      DvKV      Döbrököz ekkor Kõszegi János tulajdonában van. Bogár István budai várnagy a Kõszegiek ellen fordult, ezért a döbröközi tulajdonos Ugrin nevû várnagyával rajtaüttetett Bogár Döbrököz közelében lakó rokonságán. A hír eljutott Károly Róbert fülébe, aki vizsgálatot rendelt el. Az  1312. dec. 12-i jegyzõkönyv fennmaradt, a cikk tartalmazza. Lásd a 1. sz. mellékletben!      #Karácsonyi János      A magyar nemzetségek a 14. század közepéig 3. köt.      Bp.: Nap K., 1995. – p. 607., 609., 632., 634.      DvKV      A tulajdonosok kérdéséhez kapcsolódva, Döbrököz uraiként említi: a Héder családból III. Henriket Magyarország tárnokmesterét és II. Miklós erdélyi vajda fiát, II. Andrást is.      #Kristó Gyula      A vármegyék kialakulása Magyarországon      Bp.: Magvetõ, 1988. – p. 283.      IGYMK      A Pécsi Püspökség és Tolna megye kialakulása. A megyenév eredete: “Thelená” = latin teloniune, telonun, jelentése: vám. Kialakulása 1055 körül.  A megye szerkezete, benne Döbrököz a “szélsõ vár” stratégiai szerepében.      #A rómaiak Pannóniája      In.: Szeghalmy Gyula: Dunántúli vármegyék      Bp.: Magyar Városok monográfiája Kiadó Hivatala, 1938. – p. 72.      IGYMK      Rajzolt térkép. Rajta: Iovia – Döbrököz megjelöléssel! Kr. e. 8-5. sz.      #Veress D. Csaba      Várak Baranyában      Bp.: Zrínyi K., cop. 1992. – p. 25-27.      IGYMK      Az Árpád-ház kihalása után, 1310 körül a Kõszegi-család kapja meg a vár tulajdonjogát. 1316-ban újra a királyé lett. Elsõ névrõl ismert királyi  fõispánja Debregezthy András (1353-1356).      #Vezetõ a szekszárdi Balogh Ádám Múzeum kiállításaiban: régészet-néprajz      Szekszárd: Béry Balogh Ádám Múzeum, 1965. – p. 17-18.      DvKV      2. szekrény: Korai rézkor (i.e. 2500-2100)      Döbröközi állatfejes leletek: II. tábla 2.      #Wosinsky Mór      Tolna vármegye. Az õskortól a honfoglalásig      Bp.: [ k. n. ], 1986. I-II. köt. – p. 21., 175., 694-695.      DvKV      Paleolit-kori mamut maradványok és neolit-kori település maradványai Döbrököz határában. Ma ezek a Nemzeti Múzeumban láthatók. A       Pécs-Óbuda római út Döbröközön (Jovia) is áthaladt. A Pécs-Ószögi út pedig itt ágazott el.      #Zalai Gaál István      A lengyeli kultúra a Dél-Dunántúlon      In.: A szekszárdi Béry Balogh Ádám Múzeum évkönyv X-XI. köt. 1979-1980.      Szekszárd: Tolna Megyei Tanács, 1982. – p. 3 – 58.      IGYKM Döbrököz környékei ill. döbröközi lelõhelyek.      Sütvény Þ lengyeli cserépleletek  Kétvízköze Þ szintén lengyeli cserépleletek 1963. évi feltárás eredményei.