Templomunk története

A régi templom 1738-42 között épült. Építési tervei sajnos nincsenek meg. 1901-ben bontották le anélkül, hogy fénykép készült volna róla. Stílusa barokk egyhajós, a ma is álló regölyi római katolikus templom szinte hasonmása.

A régi templom szilárd anyagból épült, de falai töredezettek, kívül-belül meszeltek voltak. Tornya téglából épült. A templom úgy az ajtókat, mint ablakokat tekintve elhanyagolt  állapotban volt.

A falu egyik plébánosa, Páhy István (1800 - 1868) örökségéből, mely 13.000 Frt. volt 1868-ban. 1900-ig annyi pénz lett a kamatok által, hogy a régi, rossz állapotban lévő kis templom helyére egy új és lényegesen nagyobb templom építésének gondolata merült fel. (1892-ben ez az örökség már 69.615 Frt-ra nőtt.)

Az akkori plébános-vikárius Fájth Lajos, Hetyei Sámuel pécsi püspök jóváhagyásával felkérte Kristein Imre Ágostont, bécsi építészt, - aki a pécsi székesegyház mai alakjának tervezője volt - a tervek elkészítésére.

A tervek igen rövid idő alatt elkészültek‚ s a maguk nemében páratlanok.

A templom tervei megsárgult vastag papírtekercseken ma is megvannak a döbröközi plébánia levéltárban. A halvány ceruzarajzot vizsgálgatva megállapíthatjuk, hogy neoromán stílusú épületről van szó.

Építését 1901-ben kezdték el.

A templom három hajós. A főhajóval szemben helyezkedik el a szentély, benne a főoltár. A mellékhajókat vaskos oszlopok tagolják, melyeken szentek szobrai láthatók. A mellékhajók végén két kis oltár van. A kóruson hatalmas orgona található, melyhez falépcső vezet fel. A mennyezete kazettás, gazdagon díszített. Az épületben található még egy sekrestye és egy kis kápolna. A templom belső terét mindkét oldalról 6-6 félkörívben záródó ablak világítja meg. A főbejárat felett egy hatalmas alakú rózsaablak található. Mellette az oldalhajókat megvilágító 1-1 kisebb rózsaablak látható. Szemben a főbejárattal, az oltár felett, Szent Imre herceget, a templom védőszentjét ábrázoló festett üvegablak pompázik. A főhajó hossza 30 méter, szélessége 10 méter, magassága 16,5 méter. A mellékhajók hossza 30 méter, szélességük 4 méter., magasságuk 8,5 méter. A szentély 5 méter hosszú, 10 méter széles, a falai 16,5 méter magasak, melyeket félkupola zár le. A templom tornya 43 méter magas, mely az épület jobb sarkában helyezkedik el.

Idézetek az építési szerződésből:

"Összesen 125.111 korona 28 fillér összegért teljesen elkészíteni köteles ... pótköltségvetéssel nem léphet fel.

Az építtető döbröközi plébános helyettes... szemcse és agyagmentes homokot köteles a vállalkozónak a rendelkezésre bocsátani.

Mivel az földművelési miniszter 1894 október 24-én kelt rendelkezésével az építkezéseknél használható téglák méretét annyira kisebbítette, hogy amit előre megrendelt 800.000 db. téglát, 153747 db-al többre lesz szükség.

A jelenleg fennálló régi templom lerombolásával nyerendő összes fa-üveg-vasanyagok - ide nem értve a belfelszerelést – valamint a tégla anyagból 2.224 korona 40 fillérnek megfelelő mennyiség Schlauch Imre vállalkozónak engedtetik át.

A mészhabarcsnak: jó állott mészből és homokszemcse ‚s agyagmentesnek kell lennie. A habarcsnak 2/3 rész homokból és 1/3 rész mészből kell állnia Az összes falak és oszloptatok jól kiégetett, kemény téglából mészhabarccsal építendők, azonban az alapfalakat (fundamentum) lábazatok falazásához a padlószintig a régi téglák felhasználhatók.

... A toronynál az első téglaréteg alá egy 0.50 m magas betonréteg alkalmazandó.

... Boltövezve a Sekrestye, Jézus szíve kápolna és a nagy félkör alakú - úgynevezett apszis - lesznek.

... A templom falai külrésze cementtel, mégpedig ily keverési arányban: egy rész cement, egy rész mész, egy rész homok, a belső falazatok vakolása fehér mészhabarccsal. Szentély félkupolája kazettákra osztva viendő ki. A habarcshoz szükséges vizet a vállalkozó saját költségén köteles megszerezni.

... Az összes falazati részeknek szükséges vassal való falkötései vállalkozó építőmesternek kötelessége...

... Lépcsők és lépcsőpihenőké valamint a harangszéket tartó kövek kemény Kővágó-szőllősi kőből faragandók...

... A födélszék, valamint a fő és mellékhajók mennyezetéhez csak száraz, négyszögletesre faragott háncsnélküli hosszfát (langholcz) szabad és kell használni.

... Kazettamennyezethez, valamint az orgona kórusához, egészséges, jól kiszáradt lehetőleg ág és csomómentes fát kell alkalmazni.

... Fő és toronyajtók, valamint a toronyablakok és a rózsaablakok farészei pedig tölgyfából készítendők.

Az építkezés ellenőrzését Novák László, a pécsi püspök uradalmi mérnöke végzendi el. A munka ‚s az anyagoknak ellenőrizhetősége végett jogában álland Novák László pécsi püspök uradalmi mérnöknek bármikor az építkezés helyén megjelenni ‚s rendelkezést belátása szerint megtenni. Ha az építkezésnél alkalmazott pallér, úgy a kellő szakképzettség hiánya miatt, mint egyéb tekintetben elégedetlenségre szolgáltat okot, köteles a vállalkozó őt azonnal elbocsátani.

Az építkezés helyét deszkákkal leendő körülkerítéséről és az utcai közlekedés fenntartásáról Schlauch Imre építőmester köteles gondoskodni. Az építkezés befejezése után tartozik Schlauch Imre az épület minden részét saját költségén megtisztítani.

... Kötelezi magát a vállalkozó építőmester, hogy az ideiglenes - faszerkezetű - templomnak felszentelése után a jelenleg fennálló templomnak lerombolásához azonnal hozzáfog, és az újat folyó évi november 30-ig a templomot tető alá hozza. 1901 szeptember1-ig pedig teljesen befejezi. A fatemplom építéséhez 14 nap adatik a plébános helyettes által mutatott területen, hogy a hívek ne legyenek templom nélkül.

Az új templom elkészülte után a faszerkezetű templomnak összes anyagát a megtörtént lerombolás után tulajdonaképp saját költségén elszállíthatja."

Az építési szerződés szinte minden részletre kiterjedt. Ezt olvasva ma is szinte magunk előtt látjuk, hogy épült a templom.

Az akkori plébános feljegyezte az építés jelentősebb eseményeit, így viszonylag elég sokat tudunk róla.

A templom építése a régi bontásával kezdődött. A bontás nehezen Ment, mert igen sok volt a használhatatlan törmelék ‚s igen sok fuvar kellett a romok eltakarításához. Azt nem tudjuk, hogy hová vitték a törmeléket. Arról van tudomásunk, hogy az építkezésen naponta körülbelül 60 személy dolgozott. Egynapi napszám 70 fillér volt, ami 12 kiló búzának felelt meg.

A bontásból sok téglát tudtak használni az új templomhoz, de Érdekes, hogy például a torony lebontásáról sehol sem írnak, pedig egy templomtoronybontás nem hétköznapi esemény. A bontás végén volt két meglepetés is. Az egyiké hogy a régi templom alatt találtak egy kriptát, amelybe az itt elhalálozott plébánosokat temették. Nem tudjuk hogy az építők mit tettek a kriptával. Lehet, hogy a mostani templom belső területe alá esett és végleg lezárták. A másik meglepetés az új templom apszisa alapjának kiásásakor jött elő. Egy középkori kút lett feltárva, mely török idő előtti lehetett. Az építkezés során a kutat megerősítették, de a helyet ma már nem tudjuk.

Az első nagy munkálat a földmunkák elvégzése, alapok kiásása Volt, majd a földszintig a téglafal (alap) építését végezték el. Ezután következett a templom 4-5 m magas falazása körben az egész alapon. Ennek az elérése azért volt fontos, mert akkor kapott az építőmester 20.000 koronát. Mivel a tégla az építéshez vonaton érkezett és igen nagy mennyiségű volt, ezért folyamatosan szállították fel fogatokkal a templomhoz, ahol a hely nem volt túlságosan nagy. Az építés alatt a templom jobboldali mellékhajójának végén építettek egy kb. 4-5 m-es boltívet a falba, ami legalább 5 m széles - ma is látható. Itt jártak be a templom belső területére a fogatok és így folyt az építkezés.  

A szokásos építkezésekhez képest igen gyorsan épült a templom tekintettel a nagy méretére, de így is csúszott az építkező által vállalt határidő.

A következő 8 m. magasság megépítése után 42.000 koronát kapott.

Az ácsmunkához csodálatos szép anyagokat használtak fel és a tető ácsmunkája minden fával dolgozó szakembert lenyűgöz ma is. Ennek a részköltsége 20.000 korona volt.

A belső munkák a következők voltak: A falak tisztítása és vakolása és az elhelyezési munkálatok. Ezután a templomban levő állványok lebontása és takarítás következett templomon belül és kívül.

Így kapta meg a következő 29.111 koronát és 28 fillért az építőmester. 4.000 koronát visszatartanak az összegből azért, hogy ha a templomon bármi probléma lenne, ebből fogják fedezni. Ha nem lesz Probléma, akkor az építőmester 4 %-os kamattal leköttetett, bankban elhelyezett pénzt kamatostul megkapja.

Az átadás után jött a belső berendezés, melynek összege 40.555 korona volt. Három oltár készült román stílusban. A főoltár carrarai márványból. Az egész templomot berendezték, így a sekrestye is be lett bútorozva.

Építészeti szempontból a következő események jelentősebbek:

1948 augusztusában olyan félelmetes vihar jött, hogy a ma élő öregek is igen jól emlékeznek rá: Mesélik, hogy nagy hirtelen igen sötét lett a felkavart portól és a szél zúgása is igen félelmetes volt. Ember lábon nem maradt, aki a határban volt. Sőt kocsikat lovastól, gazdástól befordított az árokba. Eső és utána jég esett. Egy lépésnyire sem lehetett látni. A templom tetejéről 100 - 300 m²-es darabokat tépett le a szél. A templomban bokáig ért a víz. A kár a tetőben 40.000 Ft-ot tett ki.

Ezt követően nagyobb esemény a templombelső festése volt 1963-ban.

A következő árajánlatok voltak:  

Az egyházi testület a pályázók közül Mór Józsefet választotta. A festőművész több tervet készített, melyek kifüggesztésre kerültek a templomban. Ebből a hívek véleményét is figyelembe véve került kiválasztásra a legjobb. Ez látható ma is.

Polecsák József döbröközi kőművesmester pécsi szakmunkásokkal 1963 július 2-ig elkészítteti a szentély állványzatát, mely később hiányosnak bizonyul. Augusztus 2-án a szentélyben lebontják az állványt.

A kőművesek a templom falait gondosan megtisztították, minden hajszálrepedést és tenyérnyinél nem nagyobb lyukakat gipszes habarccsal spaklizással kijavították. Tisztítás után egy réteg vékony meszelést, majd szappanozást kapott a fal, hogy az alapfestésre elő legyen készítve. Az alapozás a színterv szerinti színekkel, tehéntúróból készült kazeinnal történt. A díszítés iparművészeti munka volt, mely ugyancsak kazeinos festékkel készült. A templom stílusának megfelelő ornamentikával gazdagon lett díszítve, ez ünnepélyessé tette a templomot. A csupasz falakat a terv szerint felbontották. Az ablakokat keretdíszítéssel látták el és a szentély feletti mezőkbe emblémákat tettek. A párkány alatti boltozatos mezőket ókeresztény szimbólumokkal díszítették, lefelé a pilléreket márványozással tették gazdagabbá. Az oldalhajók mezőit szintén tagolva díszítették. Ide egy kifejező, szép kálvária sorozatot terveztek, mely nélkülözhetetlenül gazdagítja a templom nagy terét. A szentélyt oly módon tervezték, hogy fennséges legyen. Nagyon gazdag, tartalmas diadalívet a Hétszentség emblémáival látták el. Az oldalfalakra Krisztus és Mária apotheozisát tették secco módon. A festési munkálatokat folyamatosan 3-4 ember végezte kb. 4 hónapig.

1963 október 20-án fejeződik be az egész templom festése. "A jegyzőkönyv teljes egyetértésről tanúskodik kivitelező és megrendelő között..." irja Tiborcz Benedek döbröközi plébános.

A templom azóta is a régi szépségében áll.