Werbőczy vár

A Magyar Köztársaság Országgyűlése az egyes szociális, gyermekvédelmi, családtámogatási, fogyatékosságügyi és foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CLXXI törvény 26. módosította a szociális igazgatásról és szociális ellátásról 1993. évi III törvényt, többek között a szociális ellátásért fizetendő térítési díj meghatározásának módját. Az intézményi térítési díj az előző év alapján számított szolgáltatási önköltség és az ellátásért járó normatíva különbözete. Ez alapján ellátási napokra vetítve:

A Képviselő-testület (akár jövedelem függvényében) az intézményi térítési díjnál kevesebbet is meghatározhat (személyi térítési díj) Tisztelettel kérem a térítési díj meghatározásának elfogadását.

a szociális ellátásokról szóló 13/2008. (IX. 10.) sz. ÖK rendelet módosításáról

Döbrököz Község Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 37/D. § (3) bekezdésében, valamint a 132. § (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 13/2008. (IX. 10.) sz. ÖK rendelet (továbbiakban: Rendelet) módosítására az alábbi rendeletet alkotja.

A Magyar Köztársaság Országgyűlése a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi CXIII. törvény 120.§-ával 2011. 01.01. hatályba lépéssel módosította a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 37. § (2) bekezdését, valamint 40. §.(2) bekezdését. A módosítás során törlésre került az ideiglenes jelleggel végzett tevékenységek közül a piaci és vásározó kiskereskedelmi tevékenység, és ezzel egyidejűleg annak díja is. A módosítást a helyi rendeletünkön is át kell vezetni. A helyi rendeletben vastag betűvel szedett szövegrészek tartalmazzák a változást.

A helyi adókról szóló többször módosított 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Htv.) 1. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján Döbrököz Község Önkormányzat Képviselő-testülete a következő rendeletet alkotja:

A rendelet hatálya az önkormányzat illetékességi területén a Htv.-ben meghatározott vállalkozási tevékenység gyakorlására terjed ki.

(1) Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység (a továbbiakban: iparűzési tevékenység).

(3) Adóköteles iparűzési tevékenység: a vállalkozó e minőségében végzett nyereség-, illetőleg jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége.

(4) A vállalkozó állandó jellegű iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja.

(5) Ideiglenes jellegű az iparűzési tevékenység, ha az önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó[1]

a) építőipari tevékenységet folytat, illetőleg természeti erőforrást tár fel vagy kutat, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóéven belül a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot,

b) bármely – az a) pontba nem sorolható – tevékenységet végez, ha annak folytatásából közvetlenül bevételre tesz szert, feltéve, hogy egyetlen önkormányzat illetékességi területén sem rendelkezik székhellyel, telephellyel.

(6) Ha az építőipari tevékenység folytatásának, illetőleg a természeti erőforrás feltárásának, kutatásának időtartama az önkormányzat illetékességi területén a 180 napot meghaladta vagy előreláthatóan meghaladja, akkor e tevékenységek végzésének helye a tevékenység-végzés megkezdésének napjától telephelynek minősül, a vállalkozónak állandó jellegű iparűzési tevékenységet végzőként kell bejelentkeznie és az ideiglenes jellegű tevékenység utáni adót nem kell megfizetnie. Amennyiben a vállalkozó az önkormányzat illetékességi területén folytatott ideiglenes jellegű iparűzési tevékenysége után az adóévre már fizetett adót, akkor azt – eltérően a 40. § (4) bekezdésében foglaltaktól-az adott önkormányzat illetékességi területén végzett adóévi állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adóból vonhatja le. Amennyiben a vállalkozó előzetes bejelentésétől eltérően a tevékenység-végzés napjai alapján a vállalkozónak az önkormányzat illetékességi területén ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettsége áll fenn, akkor arról legkésőbb az adóévet követő év január 15. napjáig köteles bevallást benyújtani, s a bevallás benyújtásával egyidejűleg az adót az ideiglenes tevékenység után egyébként fizetendő adó eredeti esedékességétől számított késedelmi pótlékkal növelten megfizetni.[2]

(1) A 5. § (1) bekezdés szerinti adóalap csökkenthető az adóévi működés hónapjai alapján számított adóévi átlagos statisztikai állományi létszámnak az előző adóévi működés hónapjai alapján az előző adóévre számított átlagos statisztikai állományi létszámhoz képest bekövetkezett - főben kifejezett - növekménye után 1 millió forint/fő összeggel.

(2) Nem vehető igénybe az adóalap-mentesség azon létszámbővítéshez, amely állami támogatás igénybevételével jött létre. E bekezdés alkalmazásában állami támogatás a Munkaerőpiaci Alapból folyósított olyan támogatás, amelynek feltétele új munkahely létesítése.

(3) Az átlagos statisztikai állományi létszámot a Központi Statisztikai Hivatal Útmutató az intézményi munkaügyi statisztika kérdőíve kitöltéséhez c. kiadvány 1999. január 1. napján érvényes szabályai szerint kell - két tizedesjegy pontossággal - számítani. Az adóévi átlagos statisztikai állományi létszám számítása során figyelmen kívül kell hagyni azt, aki egyébként a statisztikai állományi létszámba tartozik, ám állományba kerülését közvetlenül megelőzően a vállalkozóval a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozásnak minősülő vállalkozásnál tartozott az átlagos statisztikai állományi létszámba.

(4) Az adóévben jogelőd nélkül alakult vállalkozó - magánszemély vállalkozónál vállalkozónak az adóévet megelőző két adóév egyikében sem minősülő vállalkozó - esetén az előző adóévi statisztikai állományi létszámnak nulla főt kell tekinteni. Az adóévben átalakulással létrejött vállalkozó esetén az adóévet megelőző adóév statisztikai állományi létszámának a jogelőd vállalkozó statisztikai állományi létszámát kell tekinteni. Az adóévben szétválással (különválás, kiválás) létrejött vállalkozók esetén az adóévet megelőző adóév számított statisztikai állományi létszámának a jogelőd vállalkozó statisztikai állományi létszámának olyan arányával számított összegét kell tekinteni, amilyen arányt a szétválással létrejött vállalkozók végleges vagyonmérlegeiben külön-külön feltüntetett vagyonérték képvisel a szétválással létrejött vállalkozók végleges vagyonmérlegeiben szereplő együttes vagyonértékben. Az adóévben egyesüléssel (összeolvadás, beolvadás) létrejött vállalkozó esetén az adóévet megelőző év

statisztikai állományi létszámának az egyesülés előtt meglévő jogelőd vállalkozók együttes statisztikai állományi létszámát kell tekinteni.

(5) Az adóalap-mentesség az adóévet követően az adóévről szóló bevallásban vehető igénybe.

(6) Ha az adóévben a vállalkozó átlagos statisztikai állományi létszáma az előző adóév átlagos statisztikai állományi létszámához képest 5%-ot meghaladó mértékben csökken, akkor az adóévet megelőző adóévre igénybe vett adóalap-mentesség összegével a rendelet 5§(1) bekezdése szerinti adóalapot meg kell növelni.

Állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén mentes az iparűzési adó megfizetése alól az a vállalkozó, akinek a Htv. 39. § (1) bekezdés, illetőleg a 39/A. § vagy 39/B. § alapján számított (vállalkozási szintű) adóalapja nem haladja meg az 1,5 millió Ft-ot.

(1) Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a tevékenység megszüntetésének napjával szűnik meg.

(2) Az önkormányzat illetékességi területén ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett iparűzési tevékenység végzésének időtartama az irányadó az adókötelezettség időbeni terjedelmére.

(1) Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja az értékesített termék, illetőleg végzett szolgáltatás nettó árbevétele, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével és a közvetített szolgáltatások értékével, valamint az anyagköltséggel.

(2) Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját – a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően – a vállalkozónak kell a Htv. mellékletében meghatározottak szerint megosztania.

(3) Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adót a tevékenység végzésének naptári napjai alapján kell megállapítani. Minden megkezdett nap egy napnak számít.

(1) Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó évi mértéke az adóalap 2%-a.

(2) Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke naptári naponként 5.000.- Ft.[3]

(3) A székhely, illetőleg a telephely szerinti önkormányzathoz az adóévre fizetendő adóból, legfeljebb azonban annak összegéig terjedően - a (4) bekezdésben meghatározott módon - levonható az ideiglenes jellegű tevékenység után az adóévben megfizetett adó.

(4) Az ideiglenes tevékenység után megfizetett adó a székhely, illetve telephely(ek) szerinti önkormányzatokhoz fizetendő adóból a vállalkozás szintjén képződő teljes törvényi adóalap és az egyes [székhely, illetve telephely(ek) szerinti] önkormányzatokhoz kimutatott törvényi adóalapok arányában vonható le.

Az adóelőleg megállapítására és az adó megfizetésére a Htv. 41.§ és a 42. §-aiban foglaltak az irányadóak.

(1) A helyi iparűzési adóra vonatkozó egységes szerkezetű rendelettel nem szabályozott minden kérdésben a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény és az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII törvény hatályos rendelkezéseit, valamint a helyi adókat érintő hatályos jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) Ez a rendelet 2008. január 1. napján lép hatályba, hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Döbrököz Község Önkormányzat Képviselő-testületének a helyi iparűzési adóról szóló 13/2001. (XII.20.) sz. ÖK. rendelete.

[1]Módosította az 2/2011.(II.16) számú ÖK rendelet. Hatályos: 2011.01.01.

[2]Beiktatta az 2/2011.(II.16) számú ÖK rendelet. Hatályos: 2011.01.01.

[3] Módosította az 2/2011.(II.16) számú ÖK rendelet. Hatályos: 2011.01.01.

A Dombóvár Televízió 2011. évre az alábbi ajánlattal kereste meg önkormányzatunkat:

- évi 12 alkalommal a település önkormányzata által megjelölt helyi eseményekről, rendezvényekről híradó tudósítást, magazin anyagot készít

- a település közérdekű információit az Önkormányzat által kért módon, illetve formában, képújságban 2 oldalon térítésmentesen közzéteszi.

A szolgáltatás ára: bruttó 28.000 Ft/hó (évi 336.000 Ft), számla ellenében, 8 munkanapos utalási határidővel.

Amennyiben néhány alkalmas (2-3 esemény) megjelenését szeretnénk, a szolgáltatási ár kialakítása közös megegyezés alapján történik.

Döbrököz Község Önkormányzata a Dombóvár Televízió 2011-es évre szóló ajánlatát elfogadja/ nem fogadja el.

A Dombóvár és Környéke Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa döntésének megfelelően, „Kistérségi Krónikás” néven a Hírmondó mellékleteként újság jelent meg, mely a kistérségi híreket tartalmazza. A tavalyi évben öt hónapon keresztül jelent meg, költségeit a Többcélú Társulás fedezte. A Társulás 2011-től a költségeket felvállalni nem tudja, azt az igénylő településeknek lakosság szám arányosan kell megfizetnie.

A tervek szerint az újság 2011-ben 26 alkalommal 15000 példányszámban jelenne meg, összesen 4 oldal terjedelemben, fekete-fehér kiadásban (1 oldal Dombóvár, 2 oldal vidék, 1 oldal közös tartalommal).

A költség településünkre jutó összege lakosságszámot figyelembe véve: évi 360.021 Ft, abban az esetben, ha a kistérség minden települése igényli az újságot.

Döbrököz Község Önkormányzata úgy határozott, hogy igényt tart / nem tart igényt a „Kistérségi Krónikás” településünkön történő terjesztésére.

Az önkormányzat vállalja/nem vállalja az újság évi 360.021 Ft összegű költségének megfizetését.

Tárgy: A Magyar „Európa Park” Szövetség Egyesületbe való belépésünkről döntés.

Az Európa Park projekt a tavalyi évben egyesületi formát öltött, mivel önkormányzatok nem alakíthatnak civil szervezetet. Ezért a szövetségi forma helyett egyesületi szervezeti forma létrehozása vált szükségessé. Az egyesületet 12 magánszemély alapította. A egyesület alakulását követően csatlakozhatnak az alapszabály rendelkezései szerint a települési önkormányzatok, vállalkozók és civil szervezetek.

Kérem a Képviselőket az Egyesületbe történő belépést támogatni szíveskedjenek.

1. Döbrököz Községi Önkormányzat Képviselő-testülete úgy dönt, hogy belép a Magyar

2. A Képviselő-testület kéri az Egyesület Elnökségét, hogy Döbrököz Község

3. A Képviselő-testület vállalja, hogy az évi 12.000 Ft tagdíjat megfizeti.

A pályázati cél megvalósításának teljes összege: ……………………….

Dologi kiadások, beszerzés (gép, eszköz, stb.): …………………………