Képviselő-testületi ülés

Döbrököz Község Önkormányzata Képviselő-testületének
6/2003. (VI. 26.) ÖK sz. rendelete
a képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról

(egységes szerkezetben a 13/2003. (X. 29.), a 3/2006. (III. 18.), a 14/2006. (XII. 14.), a 2/2007. (II.15.), a 11/2007. (VI. 28.), a 4/2008. (II. 21.), a 14/2008. (IX. 10.), a 11/2010. (X.13.) sz. ÖK. rendeletekkel)

A Magyar Köztársaság Országgyűlésének döntése alapján kiépült helyi önkormányzati rendszer biztosítja az önkormányzatok kiemelkedő jogainak érvényesülését, nevezetesen az autonómiához való jogot, a demokratikus helyi hatalomgyakorlás jogát és az önkormányzati jogok bírósági védelmének a jogát.

Az önkormányzati rendszer folyamatos erősödésének eredményeként Döbrököz Község Önkormányzatának Képviselő-testülete kiemelt céljának tekinti, hogy olyan önszerveződésen alapuló helyi hatalomgyakorlás valósuljon meg, amelyben a lakosság közvetlenül, illetve választott helyi képviselői útján – a törvényi keretek között – önállóan intézheti a helyi ügyek széles körét.

Döbrököz Község Önkormányzata feladat- és hatáskörében eljárva kifejezi a helyi közakaratot és megjeleníti a helyi érdekeket.

Mindezek figyelembevételével Döbrököz Község Önkormányzata önállóan, szabadon, demokratikusan, széles körű nyilvánosságot biztosítva intézi a település közügyeit, valamint gondoskodik a közszolgáltatásokról és a helyi hatalom önkormányzati típusú gyakorlásáról. Az önkormányzat képviselő-testülete alapelvként fogadja el, hogy:

– a képviselő-testület mindenkor demokratikus alapokon működik;

– a képviselő-testületi döntések meghozatalát megelőzően minden esetben lehetőség nyílik a különböző vélemények, így a kisebbségi vélemény ismertetésére;

– a képviselő-testület tagjai döntéseik meghozatalakor Döbrököz polgárainak az érdekeit tartják szem előtt és szolgálják.

Döbrököz Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 18. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján szervezeti és működési rendjére vonatkozóan a következő rendeletet alkotja:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. §

Az önkormányzat képviselő-testülete és szervei vonatkozásában az Ötv.-ben és más jogszabályokban meghatározott feladat- és hatásköri, szervezeti és működési szabályokat a jelen szervezeti és működési szabályzatban (a továbbiakban: SZMSZ) foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.

Az önkormányzat

2. §

(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése:

Döbrököz Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat)

(2) Az önkormányzat székhelye: Döbrököz

Címe: 7228 Döbrököz, Páhy u. 45.

(3) Az önkormányzat jogi személy.

(4) Az önkormányzati jogok gyakorlásával felruházott szervezet: Döbrököz Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület).

(5) Illetékességi területe: Döbrököz község közigazgatási területe.

(6) A település fontosabb adatait az SZMSZ 1. számú melléklete tartalmazza.

Az önkormányzat jelképei, elismerő díjak és az önkormányzat hivatalos lapja

3. §

(1) Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló, a pecsét, a jelvény, a lobogó.

(2) Az önkormányzat jelképeinek leírását, használatának rendjére vonatkozó szabályokat külön rendelet állapítja meg.[1]

(3) A helyi önkormányzati kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására vonatkozó szabályokat külön rendelet tartalmazza.

4. §

(1) Az önkormányzat hivatalos lapja: Döbröközi Hírek, felelős kiadója a polgármester.[2]

(2) Az önkormányzat hivatalos lapja megjelenik: negyedévenként.

(3) Az önkormányzat hivatalos lapjára térítésmentesen jogosultak a község polgárai.

(4) Az önkormányzat hivatalos lapjának tartalmaznia kell különösen:

a) a képviselő-testület fontosabb döntéseit kivonatos formában;

b) közérdekű önkormányzati és közigazgatási információkat;

c) a fontosabb társadalmi eseményeket;

d) intézmények legfontosabb eseményeit.

(5) Az önkormányzat hivatalos lapját évfolyamonként le kell fűzni és 4 évenként be kell köttetni, így is biztosítva a település történetének tudományos kutathatóságát.

Helyi közügyek, az önkormányzat döntése és önkormányzati kapcsolatok

5. §

(1) A helyi közügyek a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához, a közhatalom önkormányzati típusú helyi gyakorlásához, valamint mindezek szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek helyi megteremtéséhez kapcsolódnak .

(2) A helyi önkormányzat – a törvény keretei között – önállóan szabályozhatja, illetőleg egyedi ügyekben szabadon igazgathatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket. Döntését az Alkotmánybíróság, illetve bíróság bírálhatja felül.[3]

6. §

(1) Az önkormányzat – saját felelősségére – vállalkozási tevékenységet folytathat.  Ennek megfelelően:

a) közvetlenül részt vehet vállalkozásban,[4]

b) a helyi önkormányzati politikával illetőleg annak eszközeivel, módszereivel és konkrét formáival (pl. helyi adó politikával, telek- és ingatlanértékesítéssel, stb.) vállalkozás-élénkítő, piacgazdaság barát környezetet teremt.

c) vagyoni értékű jogokkal rendelkezik (pl. bérbeadás, részvények stb.).

(2) Az önkormányzat gazdasági vállalkozási tevékenysége nem veszélyeztetheti az önkormányzat kötelező alapellátási feladatit, valamint az azokhoz szükséges anyagi eszközöket és tartalékokat.

(3) A gazdasági vállalkozásban való részvétel kérdésében történő képviselő-testületi döntést megelőzően a Pénzügyi  Bizottságnak gazdasági elemzést kell készítenie.

(4) Az önkormányzat vagyonhasznosítási, vagyongazdálkodási tevékenységére vonatkozó szabályokat külön rendelet szabályozza.

7. §

(1) A képviselő-testület véleményt nyilvánít és kezdeményez a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben . E jogával különösen abban az esetben él, ha az ügy a településfejlesztéssel és üzemeltetéssel, a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével áll szoros kapcsolatban. Ilyen ügyekben a képviselő-testület – a polgármester indítványára – csak a közvetlenül érintett lakossági csoport, meghallgatása után nyilvánít véleményt, illetve tesz kezdeményezést.

(2) Önkormányzati döntést:

a) képviselő-testület, illetve annak felhatalmazására

– bizottsága,

– a polgármester,

b) a helyi népszavazás hozhat.

8. §

(1) A képviselő-testület működése során a következő szervezetekkel, intézményekkel működik együtt:

- Dombóvár és Környéke Többcélú Kistérségi Társulás

- „Kapaszkodó” Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltató Központ

- Dombóvár Város, Attala, Csikóstőttős, Döbrököz, Jágónak, Kapospula, Kaposszekcső és Nak  Községek Közoktatási Intézményfenntartó Társulása

- Döbröközi Cigány Kisebbségi Önkormányzat

- Döbröközi Német Kisebbségi Önkormányzat

- Dombóvár Város és a Kistelepülések Roma Kistérségi Társulása

- Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

- Dombóvár és Környéke Víz- és Csatornamű Kft.

- Kaposvári Városgazdálkodási Zrt.

- Dombóvár és Környéke Kistérségi Ivóvízminőség-javító Társulás[5]

(2) A folyamatos és rendszeres kapcsolattartással összefüggő feladatokat a polgármester látja el, aki tevékenységéről rendszeresen tájékoztatja a képviselő-testületet.

(3)  A külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozásról, az erre vonatkozó megállapodás, nyilatkozat jóváhagyásáról a képviselő-testület dönt.

II. Fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZAT FELADAT- ÉS HATÁSKÖREI ÉS AZOK GYAKORLÁSA

Az önkormányzat által ellátott feladat- és hatáskörök

9. §

(1) Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg.

(2) A települési önkormányzat képviselő-testületének törvények által előírt önkormányzati feladat- és hatáskörei a közszolgáltatások körében:

·        településfejlesztés, településrendezés

·        az épített és természeti környezet védelme

·        a lakásgazdálkodás

·        a vízrendezés és csapadékvíz-elvezetés, csatornázás

·        köztemető fenntartása

·        helyi közutak és közterületek fenntartása

·        gondoskodás a helyi tűzvédelemről a közbiztonság helyi feladatairól

·        közreműködés a helyi energiaszolgáltatásban

·        közreműködés a foglalkoztatás megoldásában

·        gondoskodás az óvodáról, az alapfokú nevelésről, oktatásról, az egészségügyi, a szociális ellátásról, valamint a gyermek- és ifjúsági feladatokról

·        a közösségi tér biztosítása

·        a közművelődési, a tudományos, a művészeti tevékenység a sport támogatása

·        a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének biztosítása

·        az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése

 (3) Az önkormányzat kötelező feladatként gondoskodik:

a) az egészséges ivóvízellátásról,

b) az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról és nevelésről,

c) az egészségügyi és szociális alapellátásról,

d) a közvilágításról,

e) a helyi közutak és köztemető fenntartásáról,

f) a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesüléséről.

10. §

(1) Az Önkormányzat önként vállalhat közszolgáltatási feladatokat. Ezek azonban nem veszélyeztethetik az alapfeladatok ellátását.

(2) Új közszolgáltatási feladat felvállalása előtt előkészítő eljárását kell lefolytatni, amelynek során meg kell vizsgálni a feladat ellátásának anyagi, személyi és technikai feltételeit. Az eljárás során a képviselő-testület illetékes bizottságait véleményezési jogkör illeti meg. Az előkészítő eljárást a képviselő-testület döntésétől függően a polgármester, illetve alpolgármester vagy az erre felkért bizottság folytatja le.

(3) Az előkészítő eljárás eredményét összegező előterjesztés csak akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha az tartalmazza a feladat felvállalásával elérendő célokat és az (2) bekezdésben említett feltételeket.

Az önkormányzati feladat- és hatáskörök átruházása

11. §

(1) A képviselő-testület hatásköreit – ha az Ötv. lehetővé teszi – a (2) bekezdésben foglaltak szerint, vagy más önkormányzati rendelettel átruházhatja:

a) a polgármesterre;

b) a bizottságokra;

c) a helyi kisebbségi önkormányzat testületére

 (2) A képviselő-testület a településfejlesztéssel, a helyi közszolgáltatásokkal, az alapvető intézményhálózat létrehozásával és működtetésével szorosan összefüggő hatásköreinek gyakorlását nem ruházhatja át. A képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a) az önkormányzati rendeletalkotás;

b) az önkormányzat szervezetének kialakítása és működésének meghatározása;

c) a törvény által a képviselő-testület hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás és felmentés;

d) a helyi népszavazás kiírása;

e) az önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek meghatározása, használatuk szabályozása;

f) a díszpolgári cím adományozása;

g) a gazdasági program (a továbbiakban: ciklusprogram), a költségvetés megállapítása és végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadása;

h) megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervhez való csatlakozás;

i) a településrendezési terv jóváhagyása;

j) hitel felvétele működési hitel felvétele esetén az éves költségvetés 1 %-át meghaladó működési hitel felvétele;

k) kötvénykibocsátás, továbbá a közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás átvétele és átadása;

l) önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás;

m) intézmény alapítása;

n) közterület elnevezése;

o) emlékmű állítása, illetve emlékmű állításához hozzájárulás;

p) eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál;

r) felterjesztési jog gyakorlása;

s) a bíróságok népi ülnökeinek megválasztása;

t) állásfoglalás megyei önkormányzati intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha az általa nyújtott szolgáltatás a települést is érinti;

v) a törzsvagyon körébe tartozó – korlátlan forgalomképes vagyontárgy, vagyoni rész és jog elidegenítése, megterhelése;

y) amit törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal;

12. §

(1) A képviselő-testület az átruházott hatáskör gyakorlójának utasításokat adhat, illetve a hatáskört visszavonhatja . Az átruházott hatáskörben eljáró minden képviselő-testületi ülésen köteles beszámolni az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről.

(2) A képviselő-testület a hatáskörének átruházásáról, illetőleg az átruházott hatáskör gyakorlásának visszavonásáról annak felmerülésekor dönt.

(3) A képviselő-testület által átruházott hatáskörök tovább nem ruházhatók .

13. §

A képviselő-testület feladat- és hatáskörét érintő törvényi változásokról és az átruházhatóság törvényi feltételeiről a jegyző a képviselő-testületet írásban rendszeresen tájékoztatja.

III. Fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE

Általános szabályok és a képviselő-testületi ülés összehívása

14. §

(1) A képviselő-testület tagjainak száma: 7 fő. A képviselő-testület tagjainak névsorát az SZMSZ 2. számú melléklete tartalmazza.[6]

(2) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 6 ülést tart

(3) A képviselő-testület rendes ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, mindkettő akadályoztatása esetén a korelnök hívja össze az önkormányzat székhelyére. Amennyiben a tárgyalandó napirend, vagy egyéb körülmény indokolja a képviselő-testület ülése a székhelyén kívül máshol is összehívható.

15. §

(1) A polgármester rendkívüli képviselő-testületi ülést köteles összehívni legalább 3 képviselő  vagy a képviselő-testület bizottságának a kezdeményezésére A rendkívüli képviselő-testületi ülés kezdeményezésére vonatkozó indítványban meg kell jelölni az ülés napirendjét is.

(2) A képviselő-testület összehívását a közigazgatási hivatal vezetője, valamint népi kezdeményezés is indítványozhatja.[7]

(3) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni:

a) a képviselőket;

b) a bizottságok nem képviselő tagjait;

c) a jegyzőt;

d) [8]

e) a Polgármesteri Hivatal napirenddel érintett ügyintézőjét,[9]

f) [10]

g) napirendi pontok előadóit,

h) a helyi kisebbségi önkormányzat testületének elnökét,

i) azon civil szervezetek képviselőit, akiknek működési területét a napirend érinti,

j) akiket az előterjesztő, a polgármester, vagy a bizottságok elnökei indokoltnak tartanak.

(4) A képviselő-testület ülésein a képviselők szavazati joggal vesznek részt, amely magában foglalja a tanácskozás jogát is.

(5) Tanácskozási jog illeti meg az egyes napirendi pontjához kapcsolódóan a napirenddel érintett meghívottakat.[11]

16. §

(1) Az képviselő-testületi ülés meghívóját, illetve az egyes napirendi pontokhoz kapcsolódó előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak és a részvételi joggal jelenlévőknek olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják.[12]

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően – halasztást nem tűrő esetben – az ülés előtt 24 órával is kiküldhető a meghívó. Erre bármilyen célszerű értesítési mód (pl. telefon, hivatalsegéd, stb.) igénybe vehető, a sürgősség okát azonban a meghívottal mindenképpen közölni kell.

(3) A képviselő-testületi ülések időpontjáról a lakosságot az ülés előtt legalább 8 nappal a helyben szokásos módon tájékoztatja. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a testületi ülések időpontját, helyét és napirendjét, valamint azt, hogy a napirendek anyagát hol lehet megtekinteni az önkormányzat képviselő-testületének polgármesteri hivatalában (a továbbiakban: polgármesteri hivatal). A kihirdetés módját az 3. számú melléklet tartalmazza.

17. §

A közmeghallgatást igénylő napirendeket tárgyaló ülések időpontját, helyét legalább 10 nappal a közmeghallgatás előtt a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni.

Munkaterv

18. §

(1) A képviselő-testület éves munkaterv alapján végzi munkáját.

(2) A munkaterv tartalmazza:

a) a képviselő-testület üléseinek tervezett időpontjait és napirendjét;

b) a tervezett napirendi pontok előterjesztőinek nevét;

c) [13]

(3) A munkaterv tervezetét minden év december 31-ig a polgármester állítja össze.

(4) A munkaterv tervezetével kapcsolatosan minden év novemberéig javaslatot tehetnek:

a) a települési képviselők;

b) a bizottságok;

c) az alpolgármester;

d) a jegyző;

(5) A munkaterv tervezetének előterjesztésekor a polgármester kérdésre tájékoztatást ad a tervezet összeállításánál figyelmen kívül hagyott javaslatokról, valamint azok indokáról.

(6) Az képviselő-testület által elfogadott munkatervet írásban meg kell küldeni:

a) az önkormányzati képviselőknek;

b) a bizottságok nem képviselő tagjainak;

c) a munkatervbe felvett napirendi pont előterjesztőjének;

(7)  [14]

19. §

 (1) A képviselő-testület ülése nyilvános. Az ülésen bármely állampolgár szabadon részt vehet és az ülésvezető előzetes engedélyével felszólalhat.

(2) A képviselő-testület:

a) zárt ülést tart választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele, továbbá önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor;

b) zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdekeit sértené

(3) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a jegyző, a kisebbségi szószóló, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő vesz részt.[15] A képviselő-testület tagjait titoktartási kötelezettség terheli a tudomásukra jutott személyes adatok és információk tekintetében.

20. §

(1) A képviselő-testület ülését a polgármester vezeti. Akadályoztatása esetén a képviselő-testület ülését az alpolgármester vagy annak akadályoztatása esetén a korelnök vezeti.

(2) A polgármester a testületi-ülés vezetése során:

a)megállapítja, hogy a képviselő-testület ülésének összehívására az SZMSZ szabályainak megfelelően került sor;

b)megállapítja az ülés határozatképességét és az ülés időtartama alatt folyamatosan figyelemmel kíséri azt;

c)  tájékoztatást ad a lejárt  határidejű  határozatok végrehajtásának állásáról

d) tájékoztatást ad az előző képviselő-testületi ülésen elhangzott bejelentések nyomán tett intézkedésekről, valamint az előző képviselő-testületi ülés óta történt fontosabb eseményekről, az általa tett intézkedésekről.

e) beszámol az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről

f) előterjeszti  a sürgősségi indítványt

g) javaslatot tesz az ülés napirendjére

h) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát.

i) napirendi pontonként szavazásra bocsátja a javaslatot és kihirdeti a döntést

j) biztosítja a képviselők interpellációs és kérdezési jogát

k) berekeszti az ülést

(3) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a megválasztott képviselő-testületi tagok több mint a fele jelen van.

Napirend előtti témák és a napirend

21.  §

(1) A képviselő-testület két ülése közötti időszak fontosabb eseményeiről szóló tájékoztatót a testület a napirend előtti témák között – vita nélkül – tudomásul veszi, valamint dönt a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámolók, illetőleg az átruházott hatáskörben hozott intézkedések elfogadásáról.

(2) A képviselő-testület az ülés napirendjéről vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

(3) Napirendi pont tárgyalásának elhalasztására az előterjesztő vagy bármely képviselő-testületi tag javaslatot tehet . A javaslattevő köteles indítványát indokolni. Az indítvány elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

Az előterjesztés

22. §

(1) Előterjesztésnek minősül:

a) minden a munkatervbe felvett és új – tervezett napirenden kívüli – anyag;

b) a képviselő-testület vagy a képviselő-testület bizottsága által előzetesen javasolt rendelet-tervezet, határozattervezet, beszámoló és tájékoztató.

(2) Előterjesztés benyújtására jogosult:

a) a polgármester;

b) az alpolgármester,

c) a témakör szerint illetékes bizottság(ok) elnöke(i);

d) a képviselő-testület tagja;

e) a jegyző.

(3) A képviselő-testületi ülésre az előterjesztés a (4) bekezdésben foglalt kivétellel írásban kell benyújtani. Az írásbeli előterjesztést legkésőbb a képviselő-testület ülését megelőző 15 napon kell a jegyzőhöz eljuttatni, aki jogszerűségi észrevételt tesz, és gondoskodik valamennyi anyag postázásáról. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és a határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

(4) Szóbeli előterjesztést kivételesen, a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hozott döntése alapján lehet felvenni a napirendek közé. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban került sor.

(5) Az előterjesztések valamennyi típusa csak az érintett bizottság(ok) véleményének, valamint a jegyző jogszerűségi észrevételeinek ismeretében tűzhető napirendre.

(6) Az előterjesztés tartalmi és alaki követelményeit a 4. számú melléklet tartalmazza.

A sürgősségi indítvány

23. §

(1) A képviselő-testület a sürgősségi indítvány elfogadásáról, annak azonnali megtárgyalásáról, vagy elvetéséről minősített szótöbbséggel soron kívül dönt.

(2) A sürgősségi indítvány benyújtásának a feltételei:

a) Sürgősségi indítvány – a sürgősség tényének rövid indokolásával – legkésőbb a képviselő-testületi ülést megelőző munkanap 12 óráig írásban nyújtható be a polgármesternél.

b) Sürgősségi indítványt nyújthatnak be:

– a polgármester,

– az alpolgármester

– a témakör szerint illetékes bizottság(ok) elnöke(i),

– a képviselő-testület tagja,

– a jegyző.

c) Ha a polgármester vagy valamely sürgősségi indítvány előterjesztésére jogosult ellenzi az azonnali tárgyalást, akkor a sürgősség kérdését vitára kell bocsátani. A polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid indokolására;

d) [16]

(3) Sürgősségi indítvány esetében is megfelelően alkalmazni kell a 4. számú mellékletben foglaltakat .

A napirendek vitája, döntéshozatal, határozatok nyilvántartása

24. §

(1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, amelynek során:

a) az előterjesztő a napirendhez a vita előtt legfeljebb 5 percben szóbeli kiegészítést tehet, amely nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést, ahhoz képest új információkat kell tartalmaznia;

b) az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket intézhetnek, amelyekre az előterjesztő köteles választ adni.

(2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor, de a polgármester soron kívül felszólalást is engedélyezhet. A felszólalás időtartama legfeljebb 5 perc, kivéve a napirendi ponthoz kapcsolódó bizottsági felszólalást. Ha ugyanaz a személy, ugyanazon napirenddel kapcsolatban ismételten hozzászólásra jelentkezik, a polgármester a második és a további hozzászólásokat 2 percre korlátozhatja. Az idő túllépése miatt az ülés vezetője megvonhatja a szót a felszólalótól.

(3) Az előterjesztő hozzászólásainak száma a vita során nem korlátozható.

25. §.

(1) Az önkormányzat bizottsága(i), valamint a képviselő-testület tagja(i) a vita lezárásáig bármely előterjesztéshez módosító indítványt nyújthat(nak) be a képviselő-testülethez.

(2) Az előterjesztő – figyelemmel a vitában elhangzottakra – az előterjesztésben szereplő javaslatot, illetve a módosító javaslatot benyújtó javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, vagy azt a szavazás megkezdéséig visszavonhatja. A módosító javaslat megváltoztatása esetén a polgármester azt újabb javaslatként véleményezésre az illetékes bizottságnak átadja.

26. §

(1) Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, a polgármester a vitát lezárja.

(2) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának a korlátozására a testület bármely tagja javaslatot tehet. A javaslatról a testület vita nélkül határoz.

(3) A napirend vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre és előadja az esetleges módosító indítványait.

(4) A vita bármelyik szakaszában, illetve annak lezárása után, a jegyző törvényességi észrevételt tehet.

27. §

(1) Az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként kell szavazásra bocsátani. Először – az elhangzás sorrendjében – a módosító indítványokról dönt a képviselő-testület, majd a döntéséről végleges határozatot hoz.

(2) A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselő-testületi tagok több mint felének „igen” szavazata szükséges. A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére vagy bármely képviselő-testületi tag javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

(3) Szavazategyenlőség esetén a vitát tovább kell folytatni, majd ismételt szavazást kell tartani. Ismételt szavazategyenlőség esetén az előterjesztést az előterjesztőnek vissza kell adni átdolgozásra.

(4) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően minősített többség – 4 fő képviselő-testületi tag „igen” szavazata – szükséges:[17]

a) önkormányzati rendeletalkotáshoz

b) az önkormányzat szervezetének kialakításához és működésének meghatározásához, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választáshoz, kinevezéshez, megbízáshoz

c) önkormányzati társulás létrehozásához, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozáshoz

d) külföldi önkormányzattal való együttműködést rögzítő megállapodáshoz, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozáshoz

e) intézmény alapításához

f) zárt ülés elrendeléséhez

g) képviselő-testületi tag kizárásához

h) a képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti önfeloszlatásához

i) a polgármester elleni bírósági kereset benyújtásához

j) a település területével határos megyéhez való átcsatolására irányuló kezdeményezéshez.

k) önkormányzati vagyont érintő „nonprofit” szervezet létrehozása, vagy támogatása,

l) az önkormányzat vagyonával tulajdonával való az önkormányzati vagyon értékének 1 %-t meghaladó értékhatáron felüli rendelkezéshez

m) az éves költségvetési rendeletben meghatározott hitelfelvételen felüli hitel felvételéhez

n) a helyi népszavazás kiírásához.

28. §

(1) A képviselő-testület a döntéseit általában nyílt szavazással hozza meg. A zárt ülésen hozott határozatokat is nyilvános ülésen kell ismertetni.

(2) Nyílt szavazás esetén bármely képviselő indítványára egyszerű szótöbbséggel név szerinti szavazás rendelhető el. Név szerinti szavazás esetén a polgármester felolvassa a képviselő-testületi tagok névsorát, a képviselő válaszát „igen”-nel vagy „nem”-mel adja meg.

(3) Név szerinti szavazást kell tartani a képviselő-testület megbízatásának lejártát megelőző feloszlásáról szóló testületi döntésről

(4) A név szerinti szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet hitelesítve a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.

(5) A nyílt szavazás eredményét a polgármester állapítja meg, illetőleg – a szavazatok téves összeszámlálása miatti panasz esetén – elrendeli a szavazás megismétlését.

29. §

(1) A képviselő-testület titkos szavazást tart zárt ülés elrendelésekor. A szavazás lebonyolítására eseti szavazatszámláló bizottságot választ, mely 3 főből áll. Az eseti bizottság elnökét a bizottság választja.

(2) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, arra kijelölt helyiségben és urna igénybevételével történik.

(3) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell:

– a szavazás helyét, napját, kezdő és befejező időpontját,

– a szavazatszedő bizottság tagjainak nevét és tisztségét,

– a szavazás során felmerült körülményeket.

(4) A titkos szavazásnál szavazategyenlőség esetén a szavazás megismétléséről, illetve elhalasztásáról – annak konkrét idejének megjelölésével – azonnal dönteni kell. A szavazás újabb szavazategyenlőség esetén azonnal megismételhető.

30. §

(1) A képviselő-testület határozatait évenként folyamatos sorszámmal és évszámmal, valamint a kihirdetés dátumával (hónap, nap) kell ellátni a következő minta szerint:

Döbrököz Község Önkormányzatának ...../...... (... ...) ÖK sz. határozata, a határozat tárgyának a megjelölésével.

(2) A testületi határozatokról a jegyző sorszám szerinti, valamint betűrendes és határidős nyilvántartást vezet, amely alkalmas a gyors keresésére, ellenőrzésre.

(3) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 15  napon belül (el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek. A képviselő-testület tagjai a határozatokat  a legközelebbi képviselő-testületi ülés anyagával kapják meg.

(4) A jegyző köteles elkészíteni a határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket, jelentéseket és azokat a képviselő-testület elé kell terjesztenie.

Kérdés és interpelláció

31. §

(1) A képviselő-testület tagja a képviselő-testület ülésén az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetésként vagy tudakozódásként kérdést tehet fel.

(2) A kérdésre a megkérdezettnek a képviselő-testület ülésén kell választ adni. A válasznak lényegre törőnek kell lennie.  Amennyiben összetett problémafelvetésről van szó a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel hozott döntése alapján, 15 napon belül, írásban kell a választ megadni.

32. §

(1) A képviselő-testület tagjai a testület ülésén a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a bizottságok elnökeihez valamint a jegyzőhöz önkormányzati ügyekben, szóban vagy írásban interpellációt terjeszthetnek elő. Interpellációt valamely döntés végrehajtása tárgyában vagy intézkedés elmulasztása esetén lehet előterjeszteni.

(2) Az interpellációt a polgármesternél lehetőleg az ülést megelőző 6 nappal vagy az ülésen, a napirend megtárgyalásának megkezdése előtt kell benyújtani. A polgármester az interpellációt haladéktalanul továbbítja a címzettnek.

(3) Amennyiben az interpellációt a képviselő-testület ülését megelőző 6 napon belül nyújtják be, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben az ülést követő 15 napon belül írásban kell választ adni, és ennek tartalmáról a soron következő ülésen tájékoztatást adni.

(4) A képviselő-testület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az interpelláló nyilatkozik. Ha az interpellációra adott választ az interpelláló nem fogadja el, a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt az elfogadásról vagy a kérdés további napirenden tartásáról. Amennyiben a képviselő-testület az interpellációra adott választ elutasítja, elrendeli az interpelláció tárgyának részletes kivizsgálását, melybe az interpelláló képviselőt is be kell vonni.

33. §

Az interpellációkról a jegyző külön nyilvántartást vezet.

A tanácskozás rendje

34. §

(1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester, illetve a képviselő-testületi ülés levezető elnöke gondoskodik.

(2) A képviselő-testületi ülés rendjének és méltóságának fenntartása érdekében a következő intézkedéseket teheti, illetve kell megtennie:

a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgytól, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ, illetve a képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít;

b) rendre utasíthatja azt a személyt, aki a tanácskozás rendjét megzavarja;

(3) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyen tartózkodhatnak. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására kötelezheti.

(4) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani nem lehet.

A jegyzőkönyv

35. §

(1) A képviselő-testület üléséről 3 példányban jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza:

a) a megjelent képviselők és meghívottak nevét;

b) a tárgyalt napirendi pontokat;

c) a tanácskozás lényegét;

d) a szavazás számszerű eredményét;

e) a hozott döntéseket;

 (2) A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót és mellékleteit, az elfogadott rendeleteket, és a jelenléti ívet. Ha a képviselő hozzászólását írásban nyújtotta be, azt kell mellékelni a jegyzőkönyvhöz.

(3) A képviselő-testület ülésének a jegyzőkönyvének elkészítéséről a jegyző köteles elkészíteni. A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá

(4) A képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyv

a) eredeti példányát a jegyző kezeli, évente bekötteti és elhelyezi a polgármesteri hivatal irattárában;

b) az egyik példányt meg kell küldeni 15 napon belül a közigazgatási hivatal vezetőjének;[18]

c) egy példányát a polgármester kapja, aki biztosítja a hozzáférhetőséget a képviselők és az érdeklődő állampolgárok számára a Polgármesteri Hivatalban.

(5) A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – betekinthetnek a képviselő-testületi előterjesztésekbe és az ülések jegyzőkönyvébe. A zárt ülésről az (1)–(3) bekezdésben foglaltak szerint külön jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvből az állampolgárok az e rendelet 29. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően csak az érdemi döntést ismerhetik meg.

IV. Fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETALKOTÁS

A rendeletalkotással kapcsolatos általános szabályok

36. §

(1) A képviselő-testület az Ötv. 16. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján – annak végrehajtására – önkormányzati rendeletet alkot az állampolgárokat érintő egyes ügyek helyi szabályozása érdekében

(2) Az Ötv. értelmében rendeletet kell alkotni a következő esetekben, illetve ügyekben:

a) törvény felhatalmazása alapján;

b) az önkormányzat szervezetéről és működési szabályzatról

c) a képviselő-testület tagjainak, a bizottságok elnökeinek és a bizottságok tagjainak a tiszteletdíjáról, illetve természetbeni juttatásairól

d) bizottság részére történő önkormányzati hatáskör, hatósági jogkör megállapításáról ;

e) helyi népszavazás és népi kezdeményezés feltételeinek, eljárási rendjének a megállapításáról

f) a helyi önkormányzat meghatározott vagyontárgya vagy vagyonrésze elidegenítéséről, megterheléséről, vállalkozásba való beviteléről, illetőleg más célú hasznosításáról.

A rendeletalkotás folyamata és a rendelet kihirdetése

37. §

(1) Önkormányzati rendelet megalkotását kezdeményezheti:

a) a képviselő-testület tagja;

b) az önkormányzat bizottságai;

c) a polgármester, az alpolgármester;

d) a jegyző;

(2) A képviselő-testület döntést hozhat a rendelet-tervezet kétfordulós tárgyalásáról is.

(3) Az önkormányzati rendelet-tervezet elkészítése a jegyző feladata, aki belátása szerint külső segítséget is igénybe vehet.

(4) A rendelet tervezet előkészítése és képviselő-testületi elfogadása az alábbiak szerint történik:

a) a képviselő-testület – a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél – elveket, szempontokat állapíthat meg;

b) a rendelet tervezetet a polgármesteri hivatal tárgy szerint érintett munkatársa, szervezeti egysége készíti el. A tervezet előkészítésével a tárgy szerint illetékes önkormányzati bizottság is megbízható;

c) a polgármesteri hivatal akkor is köteles részt venni az előkészítésben, ha a tervezetet bizottság készíti el.

d) a jegyző – a polgármester és a bizottságok egyetértése esetén – a rendelet-tervezetet indokolással együtt a képviselő-testület elé terjeszti;

e) a testületet tájékoztatni kell az előkészítés és véleményezés során javasolt, de a tervezetbe be nem épített javaslatokról, utalva a mellőzés indokaira is.

(5) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző állítja össze. A rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá .

(6) A képviselő-testület rendeleteit évenként folyamatos sorszámmal és évszámmal, valamint a kihirdetés dátumával (hónap, nap) kell ellátni a következő minta szerint:

Döbrököz Község Önkormányzatának ...../..... (... ...) ÖK sz. rendelete, a rendelet tárgyának a megjelölésével.

38. §

(1) Az önkormányzati rendeleteket a polgármesteri hivatalban hozzáférhetővé kell tenni. Erről a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján tájékoztatni kell a település lakosságát;

(2) A jegyző gondoskodik rendeletek kihirdetéséről, nyilvántartásáról, folyamatos karbantartásáról, és szükség esetén kezdeményezi a rendeletek módosítását vagy hatályon kívül helyezését. A jegyző köteles gondoskodni arról is, hogy a hatályos rendeletek  évenként gyűjteményes formában is megjelenjenek.

V. Fejezet

A TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐ

Általános rendelkezések

39. §

A képviselő-testület tagjait az Ötv.-ben és az SZMSZ-ben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetőleg terhelik.

40. §

(1) A képviselő-testület tagja a testület alakuló ülésén, illetve a megválasztását követő ülésen az Ötv. 32. §‑a szerint esküt tesz. 

(2) A képviselő-testület tagja az (1) bekezdésben említett eskü letételéig jogait nem gyakorolhatja .

41. §

A képviselő – önkormányzati tevékenysége során – büntetőjogi vonatkozásban hivatalos személyként jár el.

A képviselő jogai

42. §

(1) Részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk megszervezésében és ellenőrzésében.

(2) Kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek – a képviselő-testület által átruházott – önkormányzati ügyben hozott döntését .

(3) A képviselő-testület ülésén a polgármestertől (alpolgármestertől), a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen – vagy 15 napon belül írásban – érdemi választ kell adni

(4) Sürgős, azonnali intézkedést igénylő közérdekű ügyekben kezdeményezheti a polgármesteri hivatal intézkedését, a hivatal érintett dolgozója erre 15 napon belül köteles érdemi választ adni.[19]

(5) Bármely bizottsági ülésen tanácskozási joggal részt vehet. Javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, elutasítás esetén a bizottsághoz vagy a tisztségviselőkhöz fordulhat

(6) Igényt tarthat írásban benyújtott hozzászólásának jegyzőkönyvhöz csatolására, illetőleg kérheti véleményének jegyzőkönyvbe való rögzítését

(7) A képviselő-testület vagy a tisztségviselők megbízása alapján képviselheti a képviselő-testületet

43. §

A képviselő-testület tagjait, a bizottság(ok) tagjait és elnökét megillető tiszteletdíjat és természetbeni juttatást külön rendelet állapítja meg .

A képviselő kötelezettségei

44. §

A képviselő köteles:

a) tevékenyen részt venni a képviselő-testület és bizottságai munkájában és ennek érdekében írásban vagy szóban a polgármesternél előzetesen bejelenteni, ha a testület ülésén nem tud megjelenni, illetőleg egyéb megbízatásának teljesítése akadályba ütközik;

b) felkérés alapján részt venni a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban;

c) a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti titkot megőrizni (titoktartási kötelezettsége a megbízatásának lejárta után is fennáll);

d) kapcsolatot tartani a választópolgárokkal;

e) a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot a polgármesternek haladéktalanul bejelenti.

VI. Fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI

A bizottságok típusai, feladatai és szervezete

45. §

(1) A képviselő-testület – meghatározott önkormányzati feladatok ellátására – állandó vagy ideiglenes bizottságokat hozhat létre.

(2) A képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozza létre:

a) Pénzügyi  Bizottság, létszáma: 9 fő;

b) Szociális Bizottság, létszáma: 9 fő;[20]

c) Ügyrendi Bizottság, létszáma: 3 fő.

 (3) Az állandó bizottságok által ellátandó feladatok részletes jegyzékét, valamint a bizottsági tagok névsorát az SZMSZ 5. számú melléklete rögzíti. A bizottságok feladatkörének módosítását szükség esetén a képviselő-testület bármely tagja írásban indítványozhatja.[21]

46. §

(1) A képviselő-testület – meghatározott szakmai feladat ellátására, illetve időtartamra – ideiglenes bizottságot alakíthat.

(2) A képviselő-testület az ideiglenes bizottság létszámáról, összetételéről, feladatköréről a bizottság megalakításakor dönt, e döntés módosítását szükség esetén bármelyik képviselő írásban indítványozhatja.

(3) Az ideiglenes bizottság a képviselő-testület által meghatározott feladat elvégzését, illetve mandátuma lejártát követően megszűnik.

47. §

(1) Az állandó és ideiglenes bizottság (a továbbiakban: bizottság) elnökét és tagjainak több mint a felét a települési képviselők közül kell megválasztani. A polgármester, az alpolgármester és a polgármesteri hivatal köztisztviselője nem lehet bizottság elnöke, illetve tagja.

(2) A bizottság elnökét, valamint képviselő és nem képviselő (külső szakértő) tagjait a polgármester javaslatára a képviselő-testület választja meg.

(3) A bizottságok képviselő és nem képviselő tagjainak jogai és kötelezettségei a bizottsági működéssel összefüggésben azonosak.

(4) A képviselő több bizottság tagjának is megválasztható.

A bizottságok működése

48. §

(1) Az állandó és ideiglenes bizottság belső működési szabályait tartalmazó ügyrendjét – az Ötv. és az SZMSZ keretei között – maga állapítja meg, amelyet tájékoztatás céljából a képviselő-testület elé kell terjeszteni.

(2) A bizottság  munkaterv alapján működik. A képviselő-testület a munkatervében meghatározza azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, illetve azokat, amelyek csak a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testülethez. E meghatározott előterjesztéseket az adott bizottságnak kötelessége megtárgyalni és álláspontját ismertetni a képviselő-testületi ülésen.

(3) A képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet a bizottságnak valamely témakör megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, amelyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.

49. §

(1) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti le. Az ülést a bizottság elnöke úgy köteles összehívni, hogy az előterjesztéseket és a meghívót legalább az ülést megelőző 4 nappal kézhez kapják az érdekeltek.

(2) A bizottságot 4 napon belüli időpontra össze kell hívni a képviselő-testület határozata alapján, illetve a polgármester, vagy a bizottsági tagok több mint felének napirendi javaslatot is tartalmazó indítványára

(3) A bizottsági ülésekre állandó meghívott a polgármester, akadályoztatása esetén az  alpolgármester és a jegyző.

(4) A bizottság ülése akkor határozatképes, ha azon a bizottság tagjainak többsége jelen van

(5) A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról a bizottság elnöke esetén a polgármester, bizottsági tag esetén a bizottság dönt .

(6) A bizottság ülése nyilvános, zárt ülést az e rendelet 20. § (2)–(3) bekezdésében meghatározott szabályok megfelelő alkalmazásával tarthat. A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott szolgálati titkot és személyes adatot megőrizni.

(7) A bizottság a feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésekben egyszerű többséggel hoz döntést.[22]

50. §

(1) A bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, a hozott döntést, valamint a kisebbségi véleményeket tartalmazza. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és az ülésen kijelölt egy tagja írja alá.

(2) A jegyzőkönyv elkészítésére a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályokat kell – megfelelően – alkalmazni.

(3) A bizottság döntéseiről a jegyző nyilvántartást vezet és gondoskodik az iratanyag szabályszerű kezeléséről.

(4) A bizottság a tevékenységről beszámol a képviselő-testületnek.

(5) A bizottság működésének ügyviteli feladatait a polgármesteri hivatal látja el .

VII. Fejezet

A TISZTSÉGVISELŐK

A polgármester

51. §

(1) A polgármester a megbízatását főállásban látja el.

(2) A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő. A polgármester a megválasztását követően a képviselő-testület alakuló ülésen az SZMSZ 41. § (1) bekezdés szerint esküt tesz a testület tagjai előtt.

(3) A polgármesterrel kapcsolatos munkáltatói jogok közül a képviselő-testület gyakorolja a következőket:

– az illetmény megállapítása,

– a jutalmazás,

– összeférhetetlenség kimondása,

– a fegyelmi eljárás megindítása és a fegyelmi büntetés kiszabása,

– az anyagi felelősség megállapítása.

(4) A polgármester illetményére  az alakuló ülésen, majd annak fejlesztésére a Pénzügyi  Bizottság tesz javaslatot.

52. §

(1) A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai:

a) összehívja és vezeti a képviselő-testület üléseit;

b) képviseli az önkormányzatot

c) segíti a képviselő-testület tagjainak a munkáját;

d) szervezi a településfejlesztést és közszolgáltatásokat;

e) biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlást és a közakarat érvényesítését;

f) ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal az ülést követő három napon belül kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezésről a képviselő-testület a benyújtás napjától számított tizenöt napon belül dönt

(2) A polgármester a jogszabályokban és az e rendeletben meghatározott hatáskörein túlmenően:

a) dönt az éves költségvetés 1 százalékát meg nem haladó hitelfelvételekről, illetve a  bérjellegű hitelek felvételéről,

b) dönt a költségvetési tartalék 10 százalékig terjedő felhasználásáról;

c) ellátja az önkormányzat nemzetközi kapcsolataival összefüggő protokolláris feladatokat;

d) véleményt nyilvánít a község életét érintő kérdésekben;

e) nyilatkozatot ad a hírközlő szerveknek;

f) gondoskodik a képviselő-testület és szervei, valamint az intézmények munkáját, céljait hitelesen és tárgyilagosan bemutató, a község érdekének megfelelő propaganda tevékenység kialakításáról;

g) irányítja az önkormányzat nemzetközi tevékenységét;

h) ellátja a törvényben megfogalmazott honvédelmi és polgári védelmi feladatokat;

i) dönt a külön rendeletben biztosított szabad pénzeszközök felhasználásáról.

(3) A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő feladatai különösen:

a) indítványozhatja a bizottság összehívását;

b) felfüggesztheti a bizottság döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit, a felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésén határoz

(4) A polgármesteri hivatallal összefüggő polgármesteri feladatok:

a) a képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében eljárva irányítja a hivatalt;

b) a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában;

c) a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásnak, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének a meghatározására;

d) szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét;

e) gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester, a jegyző és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében .

(5) A polgármester részletes feladatait és hatásköreit tartalmazó jegyzék vezetéséről a jegyző gondoskodik.

53. §

A polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt, továbbá vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége szándékos elmulasztása vagy a valóságnak nem megfelelő teljesítése esetén a képviselő-testület – minősített többséggel hozott határozata alapján – keresetet nyújthat be a polgármester ellen a Tolna Megyei Bírósághoz a polgármester tisztségének megszüntetése érdekében. Egyidejűleg kérheti a polgármesternek e tisztségéből történő felfüggesztését is.

Az alpolgármester

54. §

(1) A képviselő-testület – a saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a testület megbízatásának időtartamára – a polgármester helyettesítésére és munkájának segítségére alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester megbízatását tiszteletdíjasként látja el.

(3) Az alpolgármesterrel kapcsolatos munkáltatói jogok közül a képviselő-testület gyakorolja a következőket:

– megválasztás,

– az illetmény megállapítása,

– összeférhetetlenség kimondása,

– a fegyelmi eljárás megindítása és a fegyelmi büntetés kiszabása,

– az anyagi felelősség megállapítása.

55. §

Az alpolgármester feladatai – jellegüket, tartalmukat tekintve, a polgármester utasításainak megfelelően – előkészítő, összehangoló jellegűek. Így részt vesz:

a) a képviselő-testület ülésére kerülő előterjesztések kidolgozásában;

b) a gazdasági, társadalmi és közszolgáltatást végző szervezetekkel, továbbá a lakossággal való kapcsolattartásban;

c) a bizottságok és a képviselők munkájának segítésében;

d) a kinevezési és a testület hatáskörébe tartozó választási ügyek előkészítésében;

e) [23]

A polgármester, alpolgármester helyettesítése

56. §

(1) Ha a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejűleg nincs betöltve, illetve e személyek tartósan akadályoztatva vannak tisztségük ellátásában, ez esetben a képviselő-testület összehívására, működésére, az ülés vezetésére vonatkozóan a rendelet 21-36. §‑inak a szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(2) Tartós akadályoztatásnak minősül:

a) 30 napot meghaladó betegség, külszolgálat;

b) büntető vagy egyéb eljárás miatti tisztségből való felfüggesztés;

c) 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság;

A jegyző

57. §

(1) A képviselő-testület – pályázat alapján – a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki. A jegyző kinevezése határozatlan időre szól.

(2)  A  jegyző kinevezéséről a képviselő-testület minősített szótöbbséggel dönt .

58. §

(1) A jegyző vezeti a képviselő-testület hivatalát, gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. Ebben a feladatkörében:

a) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét;

b) gyakorolja a munkáltatói jogokat a képviselő-testület hivatalának köztisztviselői tekintetében, de a kinevezéshez, vezetői megbízáshoz, felmentéshez, a vezetői megbízás visszavonásához, jutalmazáshoz – a polgármester által meghatározott körben – a polgármester egyetértése szükséges;

c) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket;

d) dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át;

e) tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottságának ülésén;

f) dönt a hatáskörébe utalt ügyekben ,

g) köteles jelezni a képviselő-testületnek, a bizottságnak és a polgármesternek, ha a döntésüknél jogszabálysértést észlel,

h) Előkészíti a képviselő-testületi ülés és a bizottság(ok) elé kerülő előterjesztéseket, ellátja a testület, valamint a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat, gondoskodik a testületi ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről, és azt a polgármesterrel együtt aláírja, rendszeresen tájékoztatja a polgármestert, a képviselő-testületet és a bizottságokat az önkormányzat munkáját érintő új vagy módosított jogszabályokról, a polgármesteri hivatal munkájáról.

(3) A jegyző egyéb feladatai:

a) ellátja a jogszabályban előírt államigazgatási feladatokat és hatósági hatásköröket;

b) szervezi a polgármesteri hivatal jogi felvilágosító munkáját;

c) ellátja a polgármesteri hivatal tevékenységének egyszerűsítésével, korszerűsítésével összefüggő feladatokat;

d) ellátja a képviselő-testület által hozott rendeleteket érintő deregulációs tevékenységet, figyelemmel a jogharmonizációs követelményekre is;

e) véleményt nyilvánít a polgármester, az alpolgármester és a bizottság elnökének kérésére jogértelmezési kérdésekben;

f) javaslatot tesz az önkormányzat döntéseinek felülvizsgálatára;

g) gondoskodik az SZMSZ mellékleteinek naprakész állapotban tartásáról;

(4) A jegyző köteles gondoskodni a részletes feladatait és hatásköreit tartalmazó jegyzék elkészítéséről és folyamatos aktualizálásáról.

VIII. Fejezet

A POLGÁRMESTERI HIVATAL

59. §

(1) A képviselő-testület egységes Hivatala – Polgármesteri Hivatal elnevezéssel – ellátja az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatokat.

(2) A Hivatal helyi költségvetési szerv.

(3) A Hivatal belső szervezeti tagozódását, munkarendjét, továbbá a Hivatal ügyfélfogadásának rendjét a 6 számú melléklet tartalmazza.

(4) A Hivatal igény és szükség szerint köteles adatokat szolgáltatni és jelentést készíteni a képviselő-testületnek és bizottságainak.

(5) A Hivatal igény szerint segítséget nyújt a kisebbségi önkormányzat adminisztrációs teendőinek ellátásához, szabályzatainak, jegyzőkönyveinek elkészítéséhez; tanácskozásaihoz és ügyfélfogadásaihoz helyiséget biztosít.

IX. Fejezet

HELYI NÉPSZAVAZÁS, NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS, KÖZMEGHALLGATÁS

Helyi népszavazás, népi kezdeményezés

60. §

(1) [24]

(2) Népi kezdeményezés útján a képviselő-testület elé terjeszthető minden olyan ügy, amelynek eldöntése a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

(3) A képviselő-testület a helyi népszavazás és a népi kezdeményezés részletes eljárási rendjét külön önkormányzati rendeletben határozza meg

Közmeghallgatás

61. §

A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente közmeghallgatást tart az alábbi szabályok figyelembevételével:

a) a közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek;

b) a közmeghallgatás idejét, helyét és témáját, valamint más lakossági fórumok megtartásának tervét a képviselő-testület határozza meg, lehetőleg a munkatervének elfogadásakor;

c) a közmeghallgatás pontos időpontjára vonatkozó javaslatot a polgármester a közmeghallgatás üléstervvel egyidejűleg terjeszti elő;

d) [25]

e) a közmeghallgatás helyéről, idejéről, a tárgykörökről a helyben szokásos módon  tájékoztatni kell a lakosságot a rendezvény előtt legalább 8 nappal;

62. §

(1) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

(2) A közmeghallgatáson felvetett kérdésekre, javaslatokra lehetőleg azonnal, de legkésőbb 15 napon belül írásban kell választ adni.

(3) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok.

63. §

 (1) A településen élő valamennyi állampolgárt érintő közérdekű tárgykörben, illetve jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében az állampolgárok közvetlen tájékoztatása céljából falugyűlés hívható össze.

(2) A gyűlés összehívásáról  szóló lakossági tájékoztatás szabályai értelemszerűen megegyeznek a közmeghallgatás összehívásánál írtakkal.

 (3) A gyűlést a polgármester vezeti, melyre meg kell hívni a képviselőket, a jegyzőt, valamint a polgármesteri hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőit. A gyűlésről jegyzőkönyv készül, melynek elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

X. Fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZAT VAGYONA

64. §

(1) A képviselő-testület az önkormányzat vagyongazdálkodásával kapcsolatos részletes szabályokat külön önkormányzati rendeletben határozza meg, melyben elő kell írni a különböző gazdasági vállalkozásokban való részvétel formájára és módjaira vonatkozó fontosabb szabályokat is .

 (2) A képviselő-testület hitelt abban az esetben vesz fel, amennyiben más finanszírozási mód nem lehetséges, vagy gazdaságilag célszerűtlen.

 (3  A polgármester az önkormányzati vagyon helyzetének alakulásáról az állampolgárokat a közmeghallgatáson tájékoztatja.

 (4) Az önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős.

(5) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi, míg a saját intézmények pénzügyi ellenőrzését az önkormányzat látja el.

Felterjesztési jog

65. §

(1) A képviselő-testület általa irányított szerv működésével, illetőleg az általa kibocsátott       jogszabállyal, jogi irányítási eszközzel és egyéb döntésével kapcsolatban véleményt nyilváníthat, kifogással élhet, kezdeményezheti annak megváltoztatását vagy visszavonását.

 (2) A képviselő-testület az önkormányzati jogokat, illetőleg az önkormányzat feladat- és hatáskörét érintő bármely kérdésben – közvetlenül vagy érdekképviseleti szervezete útján – az adott kérdésben hatáskörrel rendelkező állami szerv vezetőjéhez fordulhat és tájékoztatást, adatot, szakmai és jogértelmezési kérdésben állásfoglalást kérhet, illetve javaslatot tehet, vagy intézkedés megtételét kezdeményezheti .

(3) A képviselő-testület felterjesztési jogának gyakorlását megelőzően köteles kikérni a tárgy szerint illetékes képviselő-testületi bizottság(ok) véleményét.

XI. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

66. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetésétől számított 1. munkanapon lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Döbrököz Község Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló ..../.... (... ...) ÖK sz. rendelet.

(3) Az SZMSZ mellékleteinek folyamatos vezetéséről a jegyző gondoskodik.

Döbrököz, 2003. június 24.

Egységes szerkezetbe foglalva 2010. december 8-án

Döbrököz, 2010. december 8.

                                                                                              Kárpáti Csaba

                                                                                                  jegyző

Az SZMSZ mellékletei:

1. számú melléklet

AZ ÖNKORMÁNYZATRA VONATKOZÓ TÖRZSADATOK

Név: Döbrököz Község Önkormányzata

Cím: 7228 Döbrököz, Páhy u. 45.

PIR azonosító: 415716000

Pénzügyi körzet: 203

Szakágazat: 75115

Alapvető szakfeladat: 751153

KSH területi számjel: 1702565

Statisztikai számjel: 15415716 7510 321 17

Település tip.: 94

Régió: 0

Önálló törzsszáma: 415716

Adószáma: 15415716-1-17

ÁFA kód: 1

Alapító okirat száma: 40/2003.(IX.25.) ÖK. határozat

Bankszámlák: (Számlavezető: OTP Bank Rt. Dombóvár)

Költségvetési elszámolási számla:                                 11746043-15415716-00000000

Magánszemélyek komm. adója:                                   11746043-15415716-02820000

Vállalkozók komm. adója:                                           11746043-15415716-02990000

Bírság számla:                                                 11746043-15415716-03610000

Késedelmi pótlék számla:                                            11746043-15415716-03780000

Termőföld bérbead.szárm.jöv.szla:                              11746043-15415716-08660000

Egyéb bevételek beszed. szla.:                         11746043-15415716-08800000

Gépjárműadó beszedési számla:                                  11746043-15415716-08970000

Iparűzési adó beszedési számla:                                   11746043-15415716-03540000

Bérlakás állomány számla:                                           11746043-15415716-10080003

Cigány Kisebbségi Önk. számla:                                  11746043-15415716-04260000

Állami hozzájárulás szla:                                              11746043-15415716-05120000

Illeték beszedési számla:                                              11746043-15415716-03470000

Letéti számla:                                                              11746043-15415716-06530000

Pénztár átvezetési számla                                             11746043-15415716-10010000

Étkezési térítési díj számla                                           11746043-15415716-10020009

Dombóvár Város és Kistelepülések Roma Kistérségi Társulása:          11746043-15419136-00000000

2. számú melléklet[26]

A képviselő-testület tagjainak névsora

Polgármester:               Szili Lajosné             

Alpolgármester:                       

Tagjai:

                                   Czeller György

                                   Farkas Edit

                                   Farkas Tamás

                                   Dr. Holló István

                                   Dr Kökényné Dr Wéber Erzsébet  

                                   Lázár Albert

3. számú melléklet

A rendeletek, határozatok és egyéb közérdekű információk kihirdetésének módja

 (1) Az önkormányzati rendeleteket a polgármesteri hivatalban, jól látható helyen kell elhelyezni. Erről a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján tájékoztatni kell a település lakosságát;

(2)  A jegyző gondoskodik rendeletek kihirdetéséről, nyilvántartásáról, folyamatos karbantartásáról, és szükség esetén kezdeményezi a rendeletek módosítását vagy hatályon kívül helyezését. A jegyző köteles gondoskodni arról is, hogy a hatályos rendeletek évenként gyűjteményes formában is megjelenjenek.

4. számú melléklet

Előterjesztések tartalmi és alaki követelményei

a.) Az előterjesztés első része tartalmazza

• a címet, vagy tárgyat, az előzmények ismertetését, különös tekintettel a tárgykört érintő korábbi képviselő-testületi döntéseket.
• a tárgykört érintő jogszabályokat,
• az előkészítésben résztvevő (bizottságok, szakértők, más közigazgatási szervek stb.) véleményét,
• mindazokat a tényeket, adatokat, körülményeket, összefüggéseket, melyek lehetővé teszik a minősítést és a döntést indokolják

b.) Az előterjesztés második része tartalmazza:

• az egyértelműen megfogalmazott határozati vagy rendelalkotási javaslatot,
• a végrehajtásért felelősök megnevezését és a végrehajtás határidejét.

5. számú melléklet[27]

A bizottsági tagok névsora, a bizottságok feladat- és hatásköre

1. Pénzügyi Bizottság:

Lázár Albert - elnök

Czeller György

Farkas Tamás

Dr. Holló István

Dr. Kökényné Dr. Wéber Erzsébet

Bónáné Hegedüs Szilvia

Juhász Lajosné

Seres Dezső

Szabó Györgyné

a.         részt vesz az önkormányzat éves költségvetésének és zárszámadásának kidolgozásában, azt véleményezi,

b.         ellenőrizheti az önkormányzat és intézményei gazdálkodását, pénzügyi helyzetét,

c.         folyamatosan figyelemmel kíséri a gazdálkodás színvonalát, a pénzeszközök felhasználásának célszerűségét, a takarékosságra való törekvést,

d.         javaslatot tehet hitelek felvételére,

e.         javaslatot tehet az előirányzatok módosítására,

f.           javaslatot tesz a Polgármester bérfejlesztésére, jutalmára,

g.         véleményt nyilvánít fejlesztési – beruházási ügyekben.

2. Ügyrendi Bizottság:

Dr. Holló István - elnök

Farkas Edit

Lázár Albert

a.         közreműködik az SZMSZ összeállításában, ellenőrzi annak hatályosulását,

b.         javaslatot tesz a képviselő-testület éves ülésprogramjának napirendi pontjaira

c.         befogadja és kezeli a képviselők, valamint hozzátartozóinak vagyonnyilatkozatait,

d.         évente beszámol a bizottság munkájáról a képviselő-testületnek.

3. Szociális Bizottság:

Czeller György elnök

Farkas Edit

Farkas Tamás

Dr. Holló István

Dr. Kökényné Dr. Wéber Erzsébet

Bednárik Gabriella

Borsosné Cseszneki Szilvia

Keresztes Istvánné

Lakatos János

a.         gyakorolja a képviselő-testület által ráruházott hatásköröket (1. számú melléklet)

b.         ellátja mindazon feladatokat, mellyel valamely önkormányzati rendelet megbízta,

c.         vizsgálhatja a község egészségügyi alapellátásának helyzetét,

d.         figyelemmel kíséri az egészségügyi intézmények működését,

e.         közreműködik az önkormányzat környezetvédelmi feladatainak ellátásában,

f.           segítséget nyújt a község szociális és egészségügyi fejlesztéseinek végrehajtásához, megvalósításához.

6. számú melléklet[28]

A Polgármesteri  Hivatal ügyfélfogadási és munkarendje

A munkarend:

a.         A Hivatal dolgozóinak munkaideje

hétfőtől – csütörtökig                        7.30-tól 16.00 óráig

pénteken                                                         7.30-tól 13.30 óráig

b.         Túlmunka végzése esetén a szabadidőt a jegyző engedélyezi.

Az ügyfélfogadási rend:

A Hivatal és a vezetők ügyfélfogadási rendje:

hétfőtől – csütörtökig                 7.30-tól 16.00 óráig

pénteken                                     7.30-tól 13.30 óráig

szerda: szünnap

 A közigazgatási feladatok megoszlása

(munkaköri leírások)

Igazgatási előadó feladatai:

-         népesség-nyilvántartással kapcsolatos feladatok ellátása

-         anyakönyvi feladatok ellátása, anyakönyvi utólagos bejegyzések

-         anyakönyvi kivonatok, másolatok kiadása

-         családi jogállás rendezése

-         honosítás, visszahonosítás

-         kötelező nyilvántartások vezetése

-         esküvők, névadók tartása, alapiratok elkészítése, továbbítása

-         Szociális Bizottság üléseivel kapcsolatos előterjesztések elkészítése, jegyzőkönyv vezetése, továbbítása a Közig. Hivatalnak

-         Szociális Bizottság ülésein való részvétel

-         testületi ülések anyagainak előkészítése, összeállítása

-         megbeszélésekről, tárgyalásokról emlékeztető készítés,

-         meghívók elkészítése

-         Cigány Kisebbségi Önkormányzat ülésein részvétel, jegyzőkönyv vezetése, elkészítése, továbbítása, minden egyéb levelezés, ügyintézés

-         Német Kisebbségi Önkormányzat ülésein részvétel, jegyzőkönyv vezetése, elkészítése, továbbítása, minden egyéb levelezés, ügyintézés

-         civil szervezetekkel kapcsolattartás

-         a jegyző utasításai szerint egyéb hatósági ügyek intézése

-         szabálysértési ügyintézés

-         birtokháborítással kapcsolatos feladatok

Adóügyi előadó feladatai:

-         hagyatéki ügyintézés

-         kötelező nyilvántartások vezetése

-         az adóigazgatási iparűzési adó, vállalkozók kommunális adóval kapcsolatos feladatok ellátása, önadózók bevallásának feldolgozása, pénzforgalmának könyvelése, az adók átutalása az elszámolási számlára,

-         adó- és értékbizonyítványok kiadása, helyszínelés a forgalmi érték megállapításához

-         az adóigazgatási gépjárműadóval kapcsolatos feladatok ellátása, (a gépjárműadó kivetések feldolgozása, az évközi változásokról határozatok elkészítése, a BM. lista egyeztetése a törzsben lévő gépjárművekkel, az eltérésekkel kapcsolatos teendők elvégzése, a gépjárműadó pénzforgalmának lekönyvelése)

-         illeték tartozások előírása és behajtása,

-         a termőföld haszonbérbeadásából származó jövedelem bevallások feldolgozása, pénzforgalom könyvelése,

-         az idegen tartozások előírása és annak behajtása

-         általános behajtások

-         környezettanulmányok készítése a helyszínen az adópótlékok eltörlésével kapcsolatos ügyekhez

-         működési engedélyek kiadása és nyilvántartása

-         kereskedelmi szálláshelyek nyilvántartása

Szociális ügyintéző feladatai:

-         rendszeres szociális segély (aktív korú nem foglalkoztatott személyek)

-         menekültek támogatása

-         rehabilitációs ügyek

-         átmeneti segély iránti kérelmek intézése

-         társadalombiztosítási igazolványokkal kapcsolatos feladatok

-         bevonulási segély

-         hadigondozási ügyek

-         szociális kölcsön

-         környezettanulmányok készítése

-         kötelező nyilvántartások vezetése

-         segély kérelmek felvétele

-         gyógyszertámogatás

-         időskorúak járadéka

-         közgyógyellátási igazolványokkal kapcsolatos ügyintézés

-         Szociális étkeztetés

-         ápolási díj ügyek (kiskorú és felnőtt)

-         mozgáskorlátozottak közlekedési támogatása, személygépkocsi-szerzési- átalakítási támogatás megállapítása, parkolási engedély kiadása

-         temetési segély, köztemetés

-         első lakáshoz jutók támogatása iránti kérelmek intézése

-         rendszeres gyermekvédelmi támogatás iránti kérelmek intézése

-         rendkívüli gyermekvédelmi támogatás iránti kérelmek intézése

-         gyámügyi feladatok (kk. védelembe vétele, ideiglenes hatályú gyermekelhelyezés, eseti gondnok kirendelése)

-         környezettanulmányok készítése

-         nyári gyermek étkeztetés szervezése

Gazdasági – pénzügyi előadók feladatai:

-         elkészíti az önkormányzat gazdasági programtervezetét, a költségvetési koncepciót, majd a költségvetési törvény elfogadása után a költségvetési rendelet tervezetet. A rendelet elfogadását követően elvégzi az ezzel kapcsolatos adminisztratív teendőket (költségvetési táblák kitöltése).

-         az önkormányzat elfogadott költségvetéséről információt szolgáltat a központi költségvetés számára

-         részt vesz a helyi számviteli rend költségvetési szervekre vonatkozó előírások alapján történő kialakításában

-         elkészíti az éves költségvetés végrehajtásáról szóló beszámoló tervezetet (zárszámadás), ennek keretében elszámolást készít a pénzmaradványról és normatív költségvetési támogatásokról

-         nyilvántartja az év közben beérkező pótelőirányzatokat – a költségvetési rendelet módosításának előkészítésén keresztül – gondoskodik az beépítéséről

-         végzi a bankszámlákkal kapcsolatos teendőket, elvégzi ezek év végi zárási feladatait, egyezteti a főkönyvi számlák egyenlegét. Az ügyfélterminálon keresztül végzi a kifizetésre váró számlák határidőre történő utalását.

-         gondoskodik a bérjegyzék alapján a megfelelő összegű bér utalásáról

-         intézi az átmenetileg szabad rendeltetésű pénzeszközök betétként való elhelyezésével kapcsolatos adminisztratív teendőket, ezekről nyilvántartást vezet

-         negyedévenként áttekinti és egyezteti a függő kiadások és befizetések analitikáját

-         folyamatosan figyelemmel kíséri a kötelezettség vállalásokat, beruházások, nagyobb vásárlások előtt tájékoztatja a polgármestert a költségvetési előirányzatok alakulásáról, az önkormányzat likviditási helyzetéről,

-         kapcsolatot tart a megyei MÁK ügyintézőivel, az iskola gazdasági vezetőjével

-         felügyeli a pénztáros munkáját, számára megadja a szükséges segítséget

-         figyelemmel kíséri és gondoskodik az intézmény működéséhez szükséges pénzellátásról

-         az államháztartás igényeinek megfelelően pénzforgalmi információt szolgáltat

-         ellátja az egészségügy finanszírozásával kapcsolatos feladatokat,

-         a munkafolyamatba épített ellenőrzési kötelezettséget az érvényesítési jog gyakorlása folytán teljesíti

-         ellátja a pénztár ellenőri feladatokat

-         végzi a gazdasági események főkönyvi kontírozását és rögzítését

-         számlák nyilvántartása

-         vezeti az analitikus eszköznyilvántartást, gondoskodik ezek év végi zárásáról és a főkönyvi számlákra történő egyeztetésről, új beruházások üzembe helyezése esetén gondoskodik az aktiválásról

-         kezeli a helyi bérszámfejtési programot, a könyvelésekről tételes jelentést küld a MÁK felé

-         havonta gondoskodik a szabadság- és táppénzes jelentések elkészítéséről

-         pályázatok figyelése

-         pályázatok készítése

-         közhasznúak támogatása iránti kérelem, közhasznú személyek közvetítése

-         közhasznú foglalkoztatottakkal kapcsolatos elszámolások,  személyi nyilvántartások elkészítése a munkaügyi központ felé.

Pénztáros feladatai:

-         pénzfelvétel és pénzfeladás a postán

-         kezeli a házipénztárt, ezért teljes anyagi felelősséggel tartozik

-         vezeti a szigorú számadású nyomtatványok (kp. csekk, számla- és nyugtatömbök, étkezési utalványok, stb.) vezeti az elszámolásra kiadott előlegek nyilvántartását

-         kiállítja a kimenő számlákat

-         részt vesz a leltározás és selejtezési munka megszervezésében, annak lebonyolításában, felelős a leltározási ütemtervben rögzített határidő betartásáért

-         kezeli az önkormányzat tulajdonában lévő lakásokra és nem lakás céljára szolgáló épületekre kötött bérleti szerződéseket. Évente előírja és beszedi a bérleti díjakat, kiállítja az ezekre szóló számlákat. Hátralék esetén gondoskodik ezek behajtásáról

-         személyes használatba adható eszközökről személyi felszerelési lapot vezet

-         végzi az számlák terminálon történő utalásának előkészítését

-         intézi a vasúti igazolványokkal kapcsolatos teendőket

-         szabadság-nyilvántartás

-         nyilvántartja a közhasznú munkásokat az általuk ütemterv szerint végzendő munkákat

-         időben gondoskodik az elvégzendő munkák anyagainak vásárlásra vonatkozó engedélyeztetéséről (polgármester)

-         munkakörébe tartozó feladatait jegyző irányításával végzi.

Hivatalsegéd - takarító feladatai:

-         a hivatal leveleinek, csomagjainak elhozatala a postáról

-         a hivatal leveleinek kézbesítése

-         a levelek postára történő elvitele

-         testületi, bizottsági anyagok kézbesítése

-         civil szervezetek leveleinek kézbesítése

-         végzi a hivatal irodáinak, folyosójának rendszeres takarítását, (seprés, porszívózás, portalanítás, felmosás)

-         gondoskodik az épületben lévő összes függönyök, asztalterítők, törölközők rendszeres mosásáról, a szőnyegek szükség szerinti vizes tisztításáról, a virágok rendszeres öntözéséről, a hamutartók rendszeres kiürítéséről

-         elvégzi az ablakok rendszeres tisztítását

-         gondoskodik az épületben lévő hűtőszekrény rendszeres leolvasztásáról, kitisztításáról

-         házasságkötések és egyéb rendezvények, tanácskozások esetén igény szerint külön nagytakarítást végez a nagyteremben, majd ezt követően gondoskodik a poharak elmosásáról

-         gondoskodik a hivatali WC rendszeres fertőtlenítéséről, állandó tisztántartásáról, az illemhelyen a tiszta törölköző, toalett papír, légfrissítő, szappan állandó meglétéről.

<<<vissza<<<