Közmeghallgatás volt a Víziközmű Társulat létrehozásáról, az ahhoz való csatlakozásról
2009. március 18-án közmeghallgatás volt a Művelődési Házban. A téma a szennyvízberuházással ill. a Víziközmű Társulat megalakításával volt kapcsolatos. Régen nem látott óriási érdeklődés volt a tájékoztatók iránt, hiszen valóban egészségünket, a jövőbeni életminőségünket és a pénztárcánkat érintő kérdésekről hallhattunk.
Elsőként Szili Lajosné polgármester asszony köszöntötte e közmeghallgatáson megjelenteket. Ismertette röviden a szennyvízberuházás eddigi eseményeit, a megvalósítás fontosságát. Tájékoztatta a hallgatóságot arról, hogy a Víziközmű Társulat szervező bizottsága megalakult, melynek tagjai már meg is kezdték a lakosság felkeresését, akik nyilatkoztatják őket a Társulathoz történő csatlakozásról. Döbröközön Gillich Norbert irodavezető fogja össze a szervezők munkáját és hozzá lehet fordulni a beruházással a társulattal kapcsolatosan.
Szűcs István a Dombóvár és Környéke Víz és Csatornamű Kft. igazgatója ismerősként üdvözölte a döbröközieket, hiszen számosan a jelenlévők közül korábban munkatársai voltak. A beruházással kapcsolatosan vázlatosan elmondta a szennyvízcsatorna megvalósításának okait, technikáját, valamint tájékoztatást adott az európai uniós pályázat jelenlegi állásáról.
Kovács János a Víziközmű Társulat szervezője elmondta, hogy az Európai Unió és a Magyar Állam által közösen finanszírozott Környezet és Energia Operatív Program pályázatának első fordulójában sikeresen szerepelt Attala, Dombóvár és Döbrököz. Elmondta, hogy Attalában a Víziközmű Társulat létrehozása már sikeres volt, mert ott a lakosság több mint 80 %-a a szennyvízberuházást akarja és a szándéknyilatkozatot aláírták.
A megvalósításhoz azonban a három településnek továbbra is össze kell fognia, hogy létrejöjjön a csatornaépítő közösség. Ismertette a várható bekerülési összegeket, valamint tájékoztatott a lakossági önrész megfizetésének lehetőségeiről.
A hozzászólók nem vitatták a beruházás szükségességét, de többen sérelmezték, hogy a lakosság többsége szegény, egyedül élő nyugdíjas, munkanélküli, akiknek az önrész megfizetése jelentős anyagi teherrel járna, hovatovább lehetetlen. (Erdélyi József, Viszti György, Gál Józsefné)
Vörös László hozzászóló szerint nem szerencsés a beruházás időpontja a világgazdasági válság miatt, mivel a kölcsönfelvétel a bizonytalan banki környezet, a forint árfolyamának változásai miatt, előre nem várt súlyos helyzeteket is eredményezhetnek.
Más hozzászólók üdvözölték a beruházást, így például Regényi Andrásné elmondta, hogy környezetében némelyek a szennyvizüket az árokba, az utcára engedik legyen az konyhai mosogatólé, vagy egyéb szennyvíz, és ennek a bűzét a környéken lakók szagolják.
Krnák Tiborné mint szervező elmondta, hogy eddig 20 családot keresett fel, akik közül 18-an azonnal csatlakoztak aláírásukkal a beruházáshoz, a másik kettő sem utasította el, de még gondolkodnak.
Technikai kérdések is elhangoztak.
Például: lehet-e a szomszéd területén keresztül kivezetni a szennyvizet, ill. rácsatlakozni a rendszerre? (Lehet, de nem célszerű.)
Kit terhel az egyedi szennyvízátemelő költsége amikor felfelé kell nyomatni a szennyvizet a csonkhoz, a hálózathoz? (A szennyvízátemelő része a beruházásnak, így annak a költsége nem terheli a lakosságot, azt a beruházó fizeti.)
Elég-e a mostani szennyvízaknára, szikkasztóra kötni a csonkot, vagy a házból kijövő csőre kell csatlakoztatni? (A rácsatlakozás szigorúan zárt rendszert követel meg, így közvetlenül a házból kijövő szennyvízkivezető csőre kell csatlakoztatni.)
Ki végezheti el a lakóháztól a csonkra való rákötést? (Magát a rákötést szakember végezze el, vízvezeték szerelő stb., de az árkot például a tulajdonos kiáshatja saját maga is.)
Ellenőrzik-e a rákötést? (Igen, ellenőrzik.)
Mennyibe kerül a háztól a csonkra való rákötés? (Az attól függ, hogy milyenek a helyi terepviszonyok, ugyanis ott, ahol hosszabb vezeték kell nyilván több csövet kell felhasználni, ill. megnövelheti a költséget, ha pl. térkövet vagy betonjárdát kell felbontani. Egyszerű esetben, ha maga ássa ki az árkot, akkor akár 10.000 forint alatt is megúszhatja az anyagköltséget.)
Vízvezeték mellett elvezethető-e a szennyvízvezeték, ill. kötelezően milyen távolságot kell tartani a két vezeték között? (Elvezethető vízvezeték mellett a szennyvíz vezetéke, de csak külön burkolócsőbe helyezve. Egyéb esetben 40 cm biztonsági távolságot kell tartani a két vezeték között.)
Keresztezheti-e a földben a szennyvízcső a vízvezetéket? (Keresztezheti, de a keresztezésnél burkoló csövet kell alkalmazni . Egyéb esetben itt is 40 cm biztonsági távolságot kell tartani a két vezeték között, még akkor is ha a vízvezeték alatt vagy fölött vezetjük el a szennyvizet.)
A téma lezárása után sokan hazamentek, de az ott maradók tájékoztatást kaptak Szili Lajosné polgármester asszonyról az aktuális feladatokról, így például a tavaszi járdaépítésről, valamint a közfoglalkoztatásról.
A Képviselő-testület ezt követően rendkívüli ülést tartott (éjjel fél tizenkettőig), melynek fő témája volt a 2009. április 1-től induló közfoglalkoztatás.
Következő hír: Lesz-e szennyvízcsatornánk? Pillanatfelvétel a részeredményekről